christine blogja

Dimensions - European Bistro (3)

2012-01-20T23:06:00.000+01:00

Ez a kép sem éppen "mai csirke", konkrétan november 26-án készült. Azóta már rengeteget hímeztem bele, majdnem az egész felső része (a zöld) megvan már. De azért megmutatom. Mert Peti aszonta.

Utoljára itt tartottam:

November végén pedig itt:

Most meg? Majd legközelebb megmutatom:)

And I´m feeling good

2012-01-20T22:48:00.001+01:00

Nem az én időszakom ez, de megpróbálom mostantól mindennek a jó oldalát nézni:) Pl. igaz, hogy előrehozták 4 cégem zárását egy hónappal, de míg a többiek még nagyban dolgozni fognak, én már csak pihenni járok majd be a munkába:) Amit még nagyon szerettem ebben az egy hétben:

♥ Sherlock Holmes - Árnyjáték ♥ finom spenótot főztem ♥ barátnőmnek szülinapi képeslapot küldtem (igazit, olyan postásat:), nagyon jó volt a fogadtatás:) Via kihívása alapján, igyekszem majd minél többet "megoldani" ♥ mostanában rengeteget molyolok, részt vettem egy játékban, amiben elsősorban megismertem egy nagyon jó írónőt, másodsorban ma megtudtam, hogy én nyertem egyik dedikált könyvét ♥ Kocsis Tibi és Nikolas!!! ♥ hóesés ♥

Birds flying high
You know how I feel
Sun in the sky
You know how I feel
Breeze driftin' on by
You know how I feel
It's a new dawn
It's a new day
It's a new life
For me
And I'm feeling good
I'm feeling good

Fish in the sea
You know how I feel
River running free
You know how I feel
Blossom on a tree
You know how I feel
It's a new dawn
It's a new day
It's a new life
For me
And I'm feeling good

Stars when you shine
You know how I feel
Scent of the pine
You know how I feel
Oh freedom is mine
And I know how I feel
It's a new dawn
It's a new day
It's a new life

It's a new dawn
It's a new day
It's a new life

It's a new dawn
It's a new day
It's a new life
It's a new life
For me

And I'm feeling good

Peti karkötője - 2011-ből

2012-01-20T22:19:00.000+01:00

Még mielőtt leszakadna Peti karkötője a kezéről, megmutatnám. Tulajdonképpen ezért nehéz nekem blogolni... A kép már szeptember 20-án elkészült, és csak most kerül a blogra...

D. Tóth Kriszta: Lolával az élet

2012-01-12T23:03:00.002+01:00

A 2012-es év első könyvélménye, ami valóban élmény volt számomra. Már nagyon, nagyon régen megvettem magamnak ezt a könyvet, akkor, amikor először bukkantam Kriszta rovatára a Nők Lapja hasábjain. Nem vártam sem többet, sem kevesebbet attól, amit kaptam. Csak aranyos kis történeteket a gyereknevelés szépségeiről és persze nehézségeiről. A könyvben a Nők Lapjában megjelent cikkek vannak csoportosítva témák szerint, Lola egy fejezeten belül pár hónapos, és két éves is lehet. De egyáltalán nem zavaró ez az ugrándozás az időben, sőt kifejezetten érdekes volt megismerni Lola fejlődését pl. biliügyben:) Azóta megjelent a könyv második része, a Nagylánykönyv, nemsokára beszerzem magamnak. Végülis mindjárt itt a szülinapom...

Végezetül a kedvenc részem a könyvből:

"Nem volt más a világon, csak mi ketten. Sokáig. Alex persze végig ott élt, követett bennünket, bárhová mentünk, és ez jó volt. De figyelni nem tudtam rá. Mint ahogy magamra sem. Csak Lolára, aki akkor már egy kicsit sem volt félelmetes, annál inkább követelőző. Követelte a napom minden percét. Meg az éjszakáimat. A testemet és a lelkemet. Szép volt, de nagyon, nagyon fárasztó. Eltelt vagy három hónap, mire le tudtam venni a szemem Loláról. Aztán még három, mire mi kettem, az újszülött mama és a csecsemő papa egymásra is tudtunk figyelni. És még egy fél év, mire rászántuk magunkat, hogy emlékeztetjük magunkat arra, milyen volt előtte.

Amiből persze semmi sem lett, mert utána már képtelenség fölidézni, hogy milyen volt előtte. Soha semmi nem lehetett már úgy, ahogy előtte volt. Ha elszöktünk vacsorázni, róla beszélgettünk, Alex és én. A sarki portugál étteremnél messzebb nem nagyon merészkedtünk, és az előételnél tovább nem bírtuk az erőltetett Lola-semleges csevegést. Aztán jöttek a sztorik pelenkákról, éjszakai alvásról, szoptatásról, gyerekorvosról, fognövesztésről, és az élet többi rendkívül fontos dolgáról. Kipirult arccal tömtük magunkba a főételt, és nem kértünk desszertet. Már kabátban voltunk, amikor a számlát hozták, hogy fizetés után azonnal mehessünk. Szinte futottunk haza, és amikor beértünk a szobájába, suttogva kértünk tőle bocsánatot, hogy elhagytuk néhány órára."

2011-12-24T16:45:00.000+01:00

Minden kedves rokonomnak, barátomnak, ismerősömnek, olvasóimnak, azoknak akiket én olvasok, és azoknak, akik még olvassák a blogomat

BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK!

2011-12-24T16:41:00.000+01:00

Apu (1961.6.1. - 2011.12.8)

Batya

2011-11-25T11:39:00.001+01:00

Hát nem megéri ezért az akcióért elmenni a Batyába? Szlovákul nem tudó ismerőseimnek az eredeti ár 115,90 Eur, akciósan 114,90:)

Selmecbánya

2011-10-27T23:25:00.002+02:00

Ez az év sajnos nem igazán kedvez a kreatívkodásnak... De majdcsak visszajön a hímzős kedvem. Múlt héten már amúgy is elég sokat hímeztem, csak fényképeznem kéne:) Ha másról nem is, akkor teszek fel képet pár kirándulásról. Néhány már eléggé idejétmúlt, de azért meg szeretném őrizni az emlékét sokáig.

Két héttel ezelőtt a hétvégén Léván voltunk a vásáron, amit minden évben megrendeznek. Kb. akkora szokott lenni az egész vásár, mint az a falu, ahova a szüleimmel költöztünk pár éve. Vagy még nagyobb:)) Rengeteg volt az ember, nagy a tülekedés, néha hozzá sem lehetett jutni a sátrakhoz. A kínálat nem nagyon változik, a hinták viszont annál inkább, egyre veszélyesebbek. Nekünk régen még a hattyú volt a szenzáció, amelyik lassan pörgött körbe-körbe, pár méterre a talajtól. Most már akkora "hinták" voltak, amik felmentek egy 8 emeletes lakóház magasságába, szédítő gyorsasággal, ráadásul fejjel lefelé... Sok-sok év után én is felültem egy "hintára", arra, amelyiket a legbiztonságosabbnak tartottam. Tudni kell rólam, hogy jócskán tériszonyos vagyok, úgyhogy az egész időt végignyüszítettem, az ujjaim lilák voltak a kapaszkodástól, és Petinek kellett letörölnie a könnyeimet, mert én nem mertem elengedni a kapaszkodót... Most először velünk jött két unokahúgom is, remélem jól érezték magukat. A kisebbik nem sokkal indulás előtt odajött hozzám és jóóó szorosan megölelt, az annyira jól esett:)) (pedig már 14,5 éves).

Az új főteret is mostanra adták át...

Vasárnap felmentünk velük Selmecbányára. 7 éve járok oda, mégis most olyan helyeken voltunk, amiket eddig még nem ismertem. Bementünk pl. az Öreg várba is, ott csak egyszer voltam, amikor Shakespeare éjszakákat tartottak, és sötétedés után adtak elő pár jelenetet a legismertebb művekből. Akkor nem lehetett mindenhova bejutni, most benéztünk a tömlöcökbe, szobákba. Nem mintha sok mindent láttunk volna, de akkor is érdekes volt:) A legnagyobb élmény az volt, amikor felmentünk jó 4 emelet magasságba csigalépcsőn, és mi várt ott ránk? Na mi?? A naaaagy semmi. Még kilátás sem volt, csak tető:)

A Betlehem... Ami igazából nem is Betlehem, mert nem a bibliai történetet formázza, hanem a régi selmecbányai életet, a bányai munkát. Csodaszép. Érdemes megnézni, bár ahogy hallottam, nem sokáig lesz már Selmecbányán, viszik Franciaországba bemutatóra. Csodásan kimunkált apró figurák, szinte az egész város megjelenedik az összes látnivalóval, történelmével, tradíciójával, fejlődésével együtt. Az egész Betlehem kb. 21 méter hosszú, 2,5 méter széles és 3 méter magas. 800 kis figura alkotja, ezekből 400 mozog.

Na és a kávézó, ahol isteni forró csokit ittunk. Divná pani - Furcsa asszony a neve. Annyira hangulatos, régies, mégis újszerű, én is akarok egy ilyet:) Mindenképpen térjetek be, ha Selmecbányán jártok!

Dimensions - European Bistro (2)

2011-08-09T19:57:00.000+02:00

A szombati állást mutatom, azóta elő sem vettem a bisztrómat. Hétvégén valahogy csapongtam a kézimunkát illetően, mindent be akartam fejezni, és természetesen egyszerre, úgyhogy semmivel sem lettem kész:)

Azért ezen a képen elég jól látszik, mennyire csálé a hímzés...

Dimensions - European Bistro (1)

2011-08-05T21:54:00.000+02:00

Elkezdtem életem fő művét:) Vagyis inkább az eddigi legnagyobbat. A Katától kapott hímzővászonra kezdtem hímezni, nagyon szépen mutat rajta, de egyelőre egészen csálén áll. Remélem, a keretező kifeszíti majd rendesen. Ez még a két héttel ezelőtti állapot, azóta elég sokat voltam szalma, ahogy most hétvégén is az leszek, majd jövő héten mutatok aktuálisabb képet.

Csomózott karkötő

2011-08-05T21:34:00.000+02:00

Mielőtt még leesne a kezemről és új minta után kellene néznem, megmutatom a karkötőmet, amit jó másfél hónapja fejeztem be. Már majdnem két éve a kézimunkás dobozomban volt, kb. negyede volt készen. Aztán jött egy hirtelen fellángolás, hogy akkor most befejezek valami rég elkezdettet, na meg persze Via blogbejegyzése, és pár nap alatt kész is lett a nagy mű...

A karkötőhöz ezt a mintát használtam. Imádom a színeit...

Holdfogyi

2011-06-17T11:57:00.002+02:00

Június 15-én teljes holdfogyatkozásban gyönyörködhettünk (volna). Jó csillagászhoz hűen napok óta készültünk az eseményre, végül annyira felkészülten mentünk, hogy otthon hagytunk zseblámpát, pokrócot, nem volt feltöltve az elem a fényképezőgépben - a lényeg, hogy egy zacskó gumicukor ott lapult a táskánkban.

Este 8 után indultunk ki Pozsony határába. A Hold viszont csak nem akart felkelni, fél 10-kor még majdnem világos volt. De addig naplementét fotóztunk, madarak csiripelését és tücskök ciripelését hallgattuk. Nagyon szép este volt. Hallgattunk, beszélgettünk. Később Peti bátyja és unokatestvérük is megjelent egy pótfényképezőgéppel, úgyhogy kezdődhetett a buli. Jókat nevettünk, amikor 5 percet integettünk a nemzetközi űrállomásnak, azután kanyarodott egyet, és kiderült, hogy repülőgép volt csak. A Holdból nem lehetett sokat látni, feljött ő, csak olyan szmog volt Pozsony felett, hogy nagyon halvány volt. Pirosas fényben pompázott, akkorra már teljesen eltakarta a Föld árnyéka. Aztán én vettem észre azt a picinyke fényes csíkot a Hold szélén, amikor már jött ki az árnyékból, nagyon szép volt... Kb. a negyedéig megnéztük még, aztán fagyos lábakkal-kezekkel hazamentünk, hogy a meleg vízben gondolkodjunk a természet ezen csodás eseményén:)

Azt hiszem, pont-meteort is láttam. Nem volt időm kívánni.

Launak szeretettel:)

2011-06-13T14:58:00.001+02:00

Lau, eddig is szerelmes voltál a nyusziba? Akkor ettől "elhalsz":P

Apuci, nem gondolod, hogy már túl sok a forgács?

Magnolia Flower (3)

2011-06-13T14:55:00.000+02:00

Nagyon-nagyon ritkán hímezgettem egy kicsit májusban, tényleg nagyon keveset, mert sok minden más történt az életemben, amivel nem szeretnék senkit sem untatni:) Azért sikerült befejeznem a magnóliát. Imádom a színeit... Még kihímzem a másik két párját is, azután kereteztetem csak (majd úgy száz év múlva ilyen tempóval:))

Szerencsés is voltam kicsit ebben a hónapban:) Az Avon játékán megnyertem a 6 legvásároltabb terméket, bár még nem jött semmilyen posta sem, remélem nem toltak ki velem, és elküldik. Aztán Kata "előjátékán" is nyertem, én lettem az 50. olvasója, utána hirdetett játékot. Július 8-áig lehet jelentkezni a játékára, én már nem jelentkeztem, másnak is hagyjak lehetőséget... Mindezek fényében adtunk fel Lottót is, hátha... Szorítsatok:))

Mától viszont kreatívkodni fogok, annyira kiszipolyozott már a munka, hogy muszáj valami értelmeset is csinálnom otthon...

Kisnyuszi a természetben

2011-06-10T11:42:00.000+02:00

Hááát, ezek a képek még jóval húsvét előtt készültek:)) Most kivételesen nem találtunk a nyuszi orrán kullancsot.

Magnolia Flower (2)

2011-05-26T15:30:00.000+02:00

Mostanában túl meleg van ahhoz, hogy az egész méter anyagot magamon tartsam hímzés közben (mert minek is vágnám le azt a 30x30 centit, ami kell), úgyhogy nem sokat haladtam a magnóliával. Ez 2 hét hímzés eredménye. Nemsokára kész lesz! Bár ezen a héten még egyszer sem volt a kezemben, inkább főzőcskéztem (egy új hobbi kezdete?:) Nem ennyire sötétek a színek, bár nekem így sokkal jobban tetszik, mint az eredeti...

Magnolia Flower (1)

2011-05-15T14:01:00.000+02:00

Mostanában egyre kevesebbet hímzek. Nem azt mondom, hogy nincs kedvem, vagy alkotói válságban vagyok, egyszerűen csak mást szoktam esténként csinálni, és ez most így jó, hogy nem erőszakolom bele magamat a "kreatívkodásba", tényleg csak akkor csinálok valamit, amikor már hiányzik. Jó ez így, hogy másra is van időm, energiám.

Amikor éppen hímzek, akkor ezt a magnóliát varrogatom. Három hasonló képet szeretnék majd kihímezni, aztán paszpartuval, egy keretbe tetetni.

Ez lenne a három kép:

Magnolia Bud

Magnolia Flower

Magnolia Twig with Flower

Gorjuss - Ruby (3)

2011-05-15T13:41:00.000+02:00

Már jó egy hónapja elkészült a párna, de lusta voltam fényképezni:(
Egyébként egyáltalán nem tudok rajta aludni (kispárnán amúgy sem:), de dísznek nagyon jó lett.

Nora Corbett: Lilac (5)

2011-04-29T09:09:00.000+02:00

Igen, elkészültem vele:)

Tulajdonképpen az elejétől fogva tudtam, hogy ajándék lesz, párom anyukájának készítettem születésnapjára. De mivel ő erről nem tudott (100%-osan), nyugodtan hímezgettem előtte is. Miután megérkeztek a gyöngyök, nem hímeztem többet a tündért nyilvánosan... Nehéz is volt tagadni, még a születésnapja előtti napon is rákérdezett, mi van a tündérrel. Nem igazán van kedvem mostanában azt hímezni... volt a válasz. Másnap aztán le is lettem tolva, miért hazudozok:)

Akkor íme az én kis tündérem, amit nehéz szívvel engedtem ki a kezeim közül... (de még van kb. egy tündérre való gyöngyöm:))

Slovenskooooo!!!!

2011-04-29T08:46:00.000+02:00

Hááát, megérkezett hozzánk az őrület, ma kezdődik a hokivilágbajnokság Pozsonyban és Kassán!!!! Olyan jó volt nézni ma a buszból a sok autót szlovák zászlókkal:) Itt melóhelyen a porta, a lift és még a recepció, üléstermek is ki vannak díszítve. Portásunk már be van zsongva. Ó, ha tudná, hogy én egy mérkőzésre is megyek, míg ő a rendre fog figyelni a cégben:)))

Nagyon erős csapatunk van ebben az évben, de azért szorítsatok (nekem), hogy az alapcsoportból a szlovákok másodikként jussanak tovább, mert csak olyan kvalifikációs mérkőzésre kaptunk jegyet, ahol a mi csoportunk második helyezettje játszik egy másik csoport harmadik helyezettjével, és nagyon szeretnénk május 5-én a szlovákoknak drukkolni! Arcmatrica, pólók már beszerezve. Nekem XL jutott, irtó jól néz ki az S-es habtestemen:) Szóval, este 20.15-től hokit nézek, ne várjatok!

Slovenskooooooooo!!!

(hokej.sme.sk)

Gorjuss - Ruby (2)

2011-04-28T15:35:00.000+02:00

Hévízről hazaérve, míg Peti a Forma1-et nézte, gyorsan elkészítettem Ruby kontúrozását, franciacsomóit is, mert én naiv úgy gondoltam, hogy anyu gyorsan össze is dobja a párnát belőle. Nem dobta, de legalább egy félkész munkámat befejeztem.

Azóta a párna is elkészült, csak elfelejtettem lefotózni:)

A hintát egyébként csavart fonallal kellett volna megcsinálni, de úgy gondoltam, úgyis aludni fogok a párnán, a csavart fonal nem tesz majd jót a képemnek. Meg nem is tudtam, hogyan. Meg hogy úgyis szétcsavarodik. Miután már készen voltam, elkezdtem nézelődni Wild Olive oldalán (a mosolygós bobinákat kerestem, amiket Tünde mutatott régebben), és akkor találtam a csavart fonal tutorialjára. Ez biztosan nem csavarodik szét:) Szóval ha valaki meg szeretné hímezni Rubyt, akkor szívből ajánlom hozzá a tutorialt:)

Hévíz, 2011.4.15-17.

2011-04-28T14:54:00.001+02:00

A nagy évzáró "projekt" után jól jött egy kis pihenés. Anyu még tavaly kapott egy csomó üdülési csekket, amit ránk sózott, mert ő nem tudta felhasználni. Április végéig kellett elhasználni őket, szinte az utolsó pillanatokra rendeltünk szállást. Nem tudtuk eldönteni, hova mennénk szívesebben... Végül Hévíz mellett döntöttünk, és nem bántuk meg:)

Én egyébként amolyan "önbecsináló" alkat vagyok, pénteken indultunk, csütörtökön olvastam el az üdülési csekk hátulját - csak az használhatja fel, akinek a nevére ki lett állítva. 3 napig paráztam emiatt, mert csak az elutazás napján kellett fizetni. Aztán meg persze kirándulásokon valamiért nem tudok enni, nagy nehezen tudtam csak lenyomni azt a pár falatot a torkomon. De céklából rengeteget ettem:) De végülis jobban bírtam, mint Rómában.

Na de az utazás... Ahogy átléptünk a magyar határon, Peti felsóhajtott: ááá, azok a jókis magyar utak, érzed ezt a különbséget? Nem sokáig áradozhatott róla, pár kilométer múlva feltúrták az utat, és csak egy sávban lehetett haladni, majdnem egészen Hévízig. Ugyanúgy a visszaúton:) Hévízre érve megnéztük, hol lesz a szállásunk, majd elmentünk ebédelni. Anyu kölcsönadta a magyar bankkártyáját is, az autóból kiszállva jöttünk rá, hogy nem hoztuk magunkkal:) Semmi baj, van az én bankkártyám, kicsit drágább lesz, de túléljük. Ebéd után elmentünk a szállodába: hááát, sajnos ilyen névre nincs szoba foglalva... Önbecsináló énem kicsit önbecsinált, egy ebéd miatt jöttünk át Hévízre? Végül kiderült, hogy két hasonló nevű szálloda van a városban. Mi ebben szálltunk meg. Bár a másik jobban tetszett, de itt is nagyon szépek voltak a szobák, a vacsora és a reggeli is finom volt. Kondiztunk, a meleg vizes gyógyfürdőben áztattuk magunkat, jacuzziztunk, még szaunáztunk is. Szombatra egy-egy masszázs, és aromafürdő volt előírva.

Az aromafürdő isteni volt, sötétben, illatos gyertyáknál, fürdőhabbal - két kádban. Ahogy gondoljuk, lehet fürdőruhában vagy meztelenül is kádazni - mi az utóbbit választottuk, ki hallott már olyat, hogy fürdőruhában üljünk a kádban? A masszőr néni 20 perc után viszont bejött, hogy mehetünk masszázsra, addigra a fürdőhab már eltűnt, alig bírtuk magunkat eltakarni:) Én a masszázst egyébként nem szeretem, még azokból az időkből, amikor csont-bőr voltam, nagyon fájt, ha hozzámértek. Most végignevettem az egészet, annyira csiklandozott. Igaz is, el is felejtettem, úgy mentem Hévízre, hogy 3 percet tornáztam Rubint Rékára és rettentő izomláz volt a lábamban, alig bírtam menni. Masszírozásra szerencsére már kibicikliztem az izomlázamat, mert összepisiltem volna magamat, amikor hozzányúltak a lábamhoz.

Szombaton délelőtt a Festetics kastélyt néztük meg Keszthelyen, sajnos csak kívülről (de így is megmaradt bennem a kép, vasárnap mindjárt megállapítottam, hogy az RTL-klubos reklámok elején ezt a kastélyt mutatják), ültünk egy órácskát a Balaton partján. Sétálgattunk még Hévízen, este pedig Toy Story 2-t és 3-at néztünk, valamit Csillag születik-et. Nagyon-nagyon jól éreztem magamat, sikerült kipihennem a sok stresszt...

Ez itt a hévízi tófürdőnél található park.

Ajándék Tünditől

2011-04-18T10:23:00.000+02:00

Ezt a képecskét Tündétől kaptam ajándékba - még múlt-múlt héten megérkezett, de mire lefényképeztem és feltehettem volna a blogra, elmentünk Hévízre pihenni egyet. Tünde egy Nimue képet rajzolt át csudafinom selmyes anyagra, és apró öltésekkel kihímezte. Nagyon tetszik a kép, köszönöm!

Gorjuss - Ruby (1)

2011-04-13T10:06:00.000+02:00

Egyszerűen félek már a rendőröktől, ahogy meglátom őket. Annyit jártam a régi munkahelyem miatt rendőrségre, bíróságra már, hogy ha hivatalos levelet kapok, egyből összeszorul a gyomrom. Épp az előbb hívott a portásunk, menjek le, mert egy rendőrnő vár rám, állítólag még pénteken szemtanúja voltam egy balesetnek. Míg lementem az egy darab emeletet, állandóan forogtak az agykerekek, hogy amnéziás vagyok-e vagy mi, mert egyáltalán nem emlékszem, meg amúgy is, ha véletlenül láttam egy balesetet és oda sem mentem, honnan tudták a nevemet és hogy hol dolgozom? Persze kiderült, hogy egy másik kolleganőm volt, akinek a neve kezdőbetűje megegyezik az enyémmel, szóval ennyit a rendőrökről (vagy a portásokról?).

Mostanában nem igazán van kedvem hímezgetni. Itt-ott nekiülök valaminek, de gyorsan elkalandoznak a gondolataim, és másba kezdek - és sajnos ez nem csak hímzés terén van így. Kicsit gyöngyöztem a tündért, de aztán Tofunak sikerült kiborítania 3 csomag gyöngyöt, vagy egy órát válogathattam, mint Hamupipőke. A gyöngyözőtű is kiborított, nyaklik, és annyira hegyes, hogy szitává lyuggattam az ujjamat.

Ezért inkább áttértem a kispárnámra, hisz azt is tervbe vettem erre az évre. A piros kockás uniformispárnáinkhoz egy pirosas mintát választottam. Amikor megláttam a sewandso-n ezeket a Gorjuss csajokat, egyből megtetszettek. Imádom mindegyiket, és ha egyszer lányom lesz (Emma vagy Anna:)), akkor készítek egy ugyanolyan takarót, mint amilyen a nyuszis lenne, ha elkészülne egyszer (már a fiamé lesz (Máté vagy Peti:)), nem pedig a barátnőm kisfiáé, ő már most kinőtte), csak Gorjuss lánykákkal. Hát nem aranyosak? Van még több is, csak ezek tetszenek a legjobban. Talán mert kékek:)

Szóval Ruby-t kezdtem el hímezgetni, meg akartam mutatni kontúr nélkül is, abban voltam, hogy készítettem róla képet, de nem. Úgyhogy most már csak félkontúrosan mutatom. A hinta kötelét valószínűleg szintén hímezni fogom, mert ez alvós párna lesz, és nem tartana sokáig a csavart szál. Egyébként a hímzés nagyon gyorsan haladt. Olyan fura volt panamára hímezni, túl nagylyukú, nyúlik is, nem volt jó rá hímezi a tündér után... Remélem hétvégig még befejezem a kontúrozást, aztán anyu megcsinálhatná vasárnap párnának:) De persze nem fűzök hozzá nagy reményeket...

Tofuka

2011-04-03T11:10:00.001+02:00

Mivel alkotni nincs sok kedvem mostanában (tavaszi fáradtság:), nyuszkóról hoztam most pár képet. Köszöni, nagyon jól érzi magát:)

Abban a nagy piros ketrecben, ahol napközben fekszik, annyira kicsinek néz ki. Nincs egyfolytában ketrecben, csak most a "nagyszüleinél" készítettünk róla többnyire képeket. Az utolsó kép otthon készült, napközben, míg süt a nap, a szekrény kockáiban fekszik, este pedig a széken nyúl ki:)

Ajándék Tündinek

2011-04-01T10:57:00.010+02:00

Márciusban bagolyinvázió volt nálunk. A bagolypostát Tündi azért kapta tőlem, mert 3 közül sem én nyertem a játékán:) Igazából viszont azért, mert megláttam Hekkánál a horgolt bagoly leírását, és rögtön Tündire gondoltam, ezt neki muszáj elkészítenem.

A gond már csak abban volt, hogy nem tudok horgolni. Régen a mama próbálta megtanítani, de aztán feladta, és igazából azóta sem vonzott, hogy megtanuljam. Nem vagyok oda a horgolt terítőkért. De az amigurumi az teljesen más! Régóta nézegetem a horgolt állatkákat (főleg azok az aranyos kiskutyák tetszenek, amikhez csak japán leírásom van, na és persze Évi naffejűjei), úgyhogy muszáj volt már kipróbálnom. És Hekka leírása nagyon egyszerű, egy csomó dolgot megtanultam belőle. Ajánlom minden kezdő horgolónak. Szerintem ahhoz képest, hogy ez az első horgolmányom, nagyon jól sikerült. Nem úgy a filcbagoly, azt megtarthattam volna inkább:))

Itt Tofu épp azt hiszi, hogy övé lesz a bagoly. Nagyot tévedett:)

Lassacskán csináltam csak a baglyot, egy este a krémszínű testét, másik este a sötétbarna fejét, aztán a kezeit-szemeit-füleit. Egy hét pihenő után felvarrtam a szemeit, másnap a kezeit, harmadnap a füleit. De megérte:) Lesznek még amigurumis próbálkozásaim, nem utolsó sorban fonalfalónak is tökéletesek (aztán pedig porfogónak:))

Már megint az a pozsonyi vár...

2011-03-31T16:09:00.007+02:00

Peti az én lelkiismeretem blogolásban, és már nagyon piszkál, hogy nem írok:) Akkor most direkt azokat a képeket rakom fel, amiket ő készített (azt sem szereti, ha emlegetem:D) Pozsonyról, és egy kicsit megbuherálta, HDR lett belőle vagy HDR-ben buherálta meg, nem tudom, nem értem, de úgy néz ki, mintha rajz lenne. Nézzétek csak:

Nem rossz hely ez a Pozsony, ezt kell mondanom 6 év után...

Újra itt...

2011-03-30T22:50:00.008+02:00

Boldog új évet! - hangzik most nálunk elég sokszor a munkában. Bizony, könyvelőéknél az új év április 1-jén kezdődik. Nem is próbálom magamat behozni blogolásban, bár nem sok minden történt ez alatt a 3 hónap alatt:) Megvolt a szülinapom, bár nem értem, hogy volt képes anyu márciusban szülni, tudhatta volna, hogy könyvelő leszek...

Egy jó kis fényképezőgépet kaptam Petitől és szüleitől, jó ideig kattintani sem volt időm:( Kedden viszont kimentünk a városba, és élesben is kipróbálhattam a gépet:

Amögött a magas épület (Kyjev) mögött dolgozom:)

A koronázási templom - már vagy 2 éve rekonstruálják...

A pozsonyi vár rekonstruálás után:

De hogy ezt az ablakot hogy tudták így félrecsinálni...

Egy kávét valaki?

Gondoltam, az "új évre" legyen új hátterem is, erre úgy eltoltam a blogomat, hogy fél napomba került, mire legalább a bloglistámat vissza tudtam rakni. Sajnos most vettem észre, hogy csak a J betűtől kezdve vannak meg a blogok... Nagyon tetszik ez a háttér, mégis elment a kedvem a blogolástól is mára:(

Megjöttek...

2011-02-28T21:15:00.003+01:00

... a fonalaim:) Másfél hét alatt megérkeztek Angliából a fonalaim és a Mill Hill gyöngyök. Rendeltem még melléjük gyöngyvarró tűt és láthatatlan fonalat, amit azért könnyen megtaláltam a zacskóban. Pár napig csak nézegettem a zacskó tartalmát, aztán tegnap végre hímeztem is egy kicsit.

Tigris keretezve

2011-02-28T20:48:00.004+01:00

Míg vártam a csomagomra Angliából, szinte semmit sem hímeztem. Nem is volt ihletem, pedig olyan sok tervem lenne, mégsem tudtam mibe kezdeni. A European Bistrohoz a legtöbb fonal hiányzott, újakat nem volt kedvem venni, így is egy rakás pénzt költöttem anyu fonalaira (:P) Bevittem viszont összesen 7 képet kereteztetni, amiből csupán egy volt az enyém, a fehér tigris. Tetszik a keretezés, bár nem kellett volna a keret és a hímzés között helyet hagynom. Sebaj, így is jó:)

Nora Corbett: Lilac (4)

2011-02-15T16:43:00.003+01:00

Peti panaszkodik, hogy rég írtam és nincs mit olvasnia (pedig ott van neki a Katedrális, elég vaskos könyv...)

Csütörtök este befejeztem a tündi hímzését, és annyira hiányzik, hogy azóta azt sem tudom, mit hímezzek... Még aznap este megrendeltem hozzá a Kreinikeket és a gyöngyöket is, remélem minél hamarabb megérkeznek. A Sew and so oldalról rendeltem. Milyen a tapasztalatotok? Mennyi idő alatt szokták leküldeni a megrendelést?

Íme a tündim:

Elég hektikusak már ezek a napok. Rengeteget dolgozom, de közben annak is örülök, hogy nagyon jól állok eddig, valószínűleg nem kell majd március 31-én kapkodnom. Estére mindig egy csomó tervem van, mit csinálnék, de eddig minden nap hulla fáradtan estem haza, egy kicsit takarítok, aztán kidőlök. A lakás szalad, vendégeket most nem fogadunk. Nyuli nyűgös, reggel még sikoltott is egyet, nem tudom mi lehet a baja. Végignéztük az Agymenők (Big Bang Theory) első két évadát, nagyon jóóó, de a többi évad sajnos még nincs meg magyarul:( Hiányzik. Rengeteget olvasok. A kolleganőm, aki "nekem" dolgozik, terhes. Még valaki terhes, de az még titok:) (nem én), júniusban pedig lagziba megyünk. Valami rövidebb ruha kéne. Ma pedig egy idősebb bácsi összeesett az ebédlőben, ahová járunk enni, szegény ott feküdt a földön, míg körülötte járkáltak és ettek az emberek. 20 perc után jöttek csak a mentősök...

Liebster Blog

2011-02-04T08:59:00.004+01:00

Szegény En még nem ismeri a blogdíjas fáziskésésemet, bár minden díjnak nagyon örülök ám:) De már nem halasztom tovább a dolgot.

Tehát: Entől kaptam ezt a kedves díjat, akinek ajánlom nagyon a blogját, olyan helyes babát öltözget... És egyébként hímez is, egyszer majd kicsikarom belőle, hogy bemutassa, mi készül nála.
A díj feltételei pedig:
1. Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
2. Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
3. Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
4. Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Tehetséges kezdő blogolót nem igazán ismerek (persze tehetségtelent még inkább nem, inkább kezdő blogolókat nem ismerek...). De ajánlanám ezt a díjat Tündinek, aki szintén nem kezdő, de úgy érzem kevesen ismerik még, pedig naaaagyon tehetséges. Ezen kívül az összes blognak, melyeket látogatok, de ha nem baj, nem hagyok mindenhol kommentet:)

Nora Corbett: Lilac (3)

2011-02-03T12:51:00.003+01:00

Az meg már milyen dolog, hogy reggel telefonál kedves német pajtás, hogy neki az év végi zárás holnapra kell? Még szerencse, hogy majdnem minden le van már könyvelve, de nem szeretem azt, ha azt hiszik külföldi barátaim, hogy egy könyvelőcégben csak egy céget, és épp az övéket könyveljük:)

De ha már Peti elküldte a képeket, akkor gyorsan mutatom, hogy állok a tündivel jelenleg. A kezéből is kész van egy kis rész, bár azt nem nagyon látni a képen. Tegnap azért kicsit elfogott a félelem, hogy rosszul szabtam ki az anyagot, de hat átszámolás után félig megnyugodtam, hogy rá fog férni. Teljesen csak azután nyugszom meg, ha már kész lesz a hímzés:)

Jó dolog ez a január elsejei "amit ma csinálok, azt csinálom majd egész évben"... Talán 4-5 nap kivételével (de akkor már igazán agyhalottnak kellett lennem) szinte minden nap kreatívkodtam egy kicsit, még ha csak 10 percet is. Hol ide kapok, hol oda, kötögetek babaruhát is, de jó ez így. Élvezem. Remélem kitart ez év végéig, aztán majd január elsején megint böködni fogok egész nap:)

Butterfly Pillow (x+4)

2011-01-31T21:30:00.002+01:00

Tegnap este megerőltettem magam egy kicsit, és gyorsan befejeztem a lepkés párna hímzését. Már csak a fekete rész keretét kell kihímezni, amihez a minta arany fonalat ír. Mivel nekem olyan fonalam nincs, keresnem kell egy megfelelő sárga fonalat. Azután még a kontúr van hátra, de szerencsére csak a lepkék csápjait kell kontúrozni. Na meg persze szép sötétzöld anyagot venni, mosni-vasalni, párnásítani... Azért van még vele mit csinálni:)

Nora Corbett: Lilac (2)

2011-01-27T09:00:00.004+01:00

Az van, hogy én most nagyon sokat dolgozom:)
Najóó, biztos nem annyit, mint a többi kollégám, de még decemberben megfogadtam, hogy ebben az évben nem fogok túlórázni (nem úgy, mint az elmúlt 4 évben), úgysem fizetik meg... Csak a kreatívkodásra szánt időmet veszi el, más előnyöm-hátrányom úgysem származik belőle. Úgyhogy a nap nagy részében keményen dolgozom, hogy mindennel érkezzek, így estére annyira ki vagyok lőve, hogy mégsincs kedvem kreatívkodni:) Ördögi kör ez, ez van, de már csak 2 hónapig tart... Itt-ott munkameghallgatásokra is járok (mikor máskor, akkor a jó, ha legtöbb a munka), és németeznem is kell, mert rájöttem, hogy nem is tudok annyira németül, mint gondoltam.

Azért az elmúlt két hétben gyakran kezembe vettem a tündit, és ha csak egy virágot is, de azért hímeztem. Még mindig nagyon élvezem hímezni, bár kicsit kemény az anyag, de gyönyörű x-ek születnek rajta (haha, milyen beképzelt vagyok). A hímzés felén már túl is vagyok, lassan meg kéne rendelnem hozzá a gyöngyöket.

Tegnap pedig újra kötőtűt vettem a kezembe. Persze nem a terveim egyikét csinálom, hanem egy babámnak készítek egy ősrégi Fürge ujjak alapján babaruhát. Nem akarom, hogy majd egyszer a lányom meztelenül lássa! Majd mutatom azt is, ha túljutok az első 5 soron:)))

Nora Corbett: Lilac (1)

2011-01-14T11:37:00.004+01:00

Bár ide ritkán írok, azért alkotgatok szinte minden este. Most szükségem is van rá, a munka agyilag nagyon kimerít. Hímzés közben pedig ugye nem kell gondolkodni:) A lepkés párnámból már csak egy kis csücsök van hátra, naná, hogy félre is tettem újabb 3 évre. Egy új képbe kezdtem, nagyon kellett már ez kicsi lelkemnek, az első tündérkébe böktem a tűmet a Bogitól kapott csilli-villi anyagomra. Épp elfér rajta szélességében egy tündibündi, és ha mindegyik minta hasonló széles, akkor ezen kívül még 3 simán ráfér.

Ennél a tündinél kezdtem el "rendesen" hímezni, azaz először balról jobbra, aztán jobbról balra, hogy a munka visszája szép csíkos legyen, de nagyon lassacskán ment, mindig elvesztettem a fonalat, és különben is, keretezve lesz a kép, a visszáját senki sem látja. Az én technikámmal is csíkos a visszája, csak éppen vízszintesen. Szóval az alsó sötétzöld szín után váltottam a saját technikámra. Jobban is megy, és jobban is élvezem. Íme az állás egy hét este-öltögetés után:

Ha így folytatom, lassan meg is rendelhetném a csillifonalakat és a gyöngyöket...

3 képből rakta össze párom ezt az egyet, a jobb alsó sarkában látszik egy kicsit, milyen csillivilli az egész anyag.

Aida-betétes terítő 12-13.

2011-01-08T13:26:00.006+01:00

Sok újdonságra az év első 3 hónapjában tőlem sajnos nem lehet számítani... Már az első 4 nap munkától jócskán kifáradtam, úgyhogy most 2 napot pihenéssel töltök. Nem is írom inkább, mikor keltem ma fel:)

Azért az új évben szinte minden nap hímeztem egy kicsit. A lepkés párna már majdnem kész van, tegnap pedig az egyik tündérbe is beleböktem már. Január elsején a bécsi újévi koncert alatt pedig elkészült a terítő újabb 2 virága, így már csak 3 van hátra. Most már ismétlem a kedvenc 4 virágomat.

Photoshoppal is dolgozgattam egy kicsit ma, bár egy-két dolgot nem tudom, miért kell csinálnom, de azért szépen megcsináltam mindent, amit a tutoriál írt, ez jött ki belőle:

B.Ú.É.K. 2011!!!

2010-12-31T13:48:00.002+01:00

Szeretnék mindenkinek kézimunkában gazdag Boldog Új Évet kívánni!

Aida-betétes terítő 11.

2010-12-31T13:09:00.002+01:00

A 11. számú virágot még 2010-ben befejeztem, úgyhogy ezt is mutatom.

Olyan jó, hogy több embert is "megfertőztem" a hímzéssel, anyu is biztos hímezget most a szabija alatt, és most, hogy eljöttünk Lévára szilveszterezni, tegnap a sógornőjelöltem is folyamatosan böködött, úgyhogy én is kedvet kaptam a hímzéshez. Most csak a virágos terítőt és a lepkéket hoztam magammal, úgyhogy elkészült a 12. virág is kontúr nélkül, de azt majd csak készen mutatom. Így már csak 4,5 virág van hátra, az egyik 2011-es tervem megvalósulni látszik:)

Várólista 2011

2010-12-27T14:20:00.003+01:00

Na még egy utolsó bejegyzés mára:)

Nagyon felhalmozódtak már a könyveim, sok könyvet megveszek, mert úgy érzem, hogy épp arra a könyvre van hangulatom, aztán mire hazaérek, már nincs kedvem nekiállni... Éppen ezért jól jött Lobo játéka. Mint már mondtam, szeretek tervezgetni:) Olyan könyveket választottam, amiket már nagyon régen vettem, vagy vissza kéne adnom /igaz, csak egy van ilyen/. Remélem, tartani tudom a "fogadalmamat":)

Íme az én listám:

1. Stephenie Meyer: A burok
2. John Grisham: Ha ölni kell
3. Louisa May Alcott: Kisasszonyok
4. Philipp Vandenberg: Az elfelejtett pergamen
5. Nick Hornby: Egy fiúról (németül)
6. Daniel Keyes: Az ötödik Sally
7. Alexandre Dumas: Monte Christo grófja
8. Raymond Khoury: Az utolsó templomos lovag
9. Tasha Alexander: Aranykor
10. Méhes György: Emmi
11. Vikas Swarup: Gettómilliomos (szlovákul)
12. Jean Sasson: A fátyol mögött

Old McDonald

2010-12-27T13:56:00.001+01:00

Engem ma egyszerűen nem tudtok lelőni (pedig elméletileg dolgozom, csak nem tudok újra belelendülni a munkába). Valakinél láttam, hogy kereste ezt a képet, megvan a mintája. Bogi, Te voltál az?:) Ha még kell, jelentkezzen az a valaki, és küldöm!

Tervek 2011-re

2010-12-27T13:17:00.009+01:00

Most jöjjenek a kreatív terveim 2011-re, az újévi fogadalmaimat csak magamnak szoktam "felállítani" és elmondani. Sok dolgot nem tervezek be, egyrészt nem sikerülne betartani, másrészt frusztrálnak a megkezdett és évekig tárolt félbehagyott dolgok, harmadrészt úgyis becsusszan valami nem tervezett is, negyedrészt pedig remélhetőleg augusztusban költözünk:) Jövőre leginkább a megkezdettek befejezését tűzöm ki célomul...

Hímzés:

- Nora Corbett: Jasmine (magamnak:)- Nora Corbett: Lilac (Peti anyukájának)

- lusta ágyterítőmhöz képek - az ágytakarót leghamarabb szeptemberben kezdeném csak összeállítani, könnyebb szállítani 10 apró hímzett képet, mint egy hatalmas ágytakarót

- virágos terítőm - már csak 5 virág kell

- Dimensions-tól a Sorrento Hotel vagy az European Bistro - mindkettő nagyon tetszik, szeretném egyszer mindkettőt elkészíteni

- egy új alvós kispárna, hogy otthon is legyen

- BugsLife sorozat kispárnáknak (sajnos nem találok róluk képet)

- Edittől kapott karácsonyi terítőmet kihímezni

Csomózás:
- Tux-os karkötő Petinek
- saját karkötőmet befejezni

Kötés:
- bolyhos kardigán- még jópár négyzet a pokróchoz

- Santa's Little Helpers - még egy pár manót kötni, hogy Näkkinen ne érezze egyedül magát

- egy pár zokni, hogy legalább megtanuljam, hogyan kell:)

Nektek milyen terveitek vannak 2011-re?

Butterfly Pillow (x+3)

2010-12-27T12:30:00.004+01:00

Karácsonyra a lepkés párnámat vittem magammal, semmi újhoz nem volt már időm összekeresni a fonalakat. De gondoltam, ezt is szeretem hímezni, és legalább haladok is vele egy kicsit. Mivel szerda estétől otthon voltam már, annyit sikerült haladnom (a sok rokonlátogatás, takarítás-kuktálkodás közepette) a karácsonyi filmek alatt, hogy az összes lepkét kihímeztem már. Már csak a fekete és zöld háttér maradt, és ahogy magamat ismerem, a monoton munka miatt megint fog pihenni 3 évet a kép. Vagy nem is?:)

Itt tartottam november 20-án:

És az összes lepke kihímezve:

A hímzős kosaramban most már csak egy csomózott karkötő van, amit elkezdtem (saját részre), egy kötött pulcsi bolyhos fonalból (amit lefejtek, mert másikat szeretnék helyette kötni - tehát ez nem számít félbehagyott munkának:), egy elkezdett kötött zokni, valamint a virágos terítőm, amire szintén sikerült múlt héten felhímeznem egy újabb virágot, így már csak 5 van hátra valamint az összeállítás. Ezeken kívül még pár "ruhaoldal"-átvarrás, gombfelvarrás és gumibehúzás. Na és persze a fő munka, a Somebunny-s takaróhuzat összeállítása. Nemsokára írok egy listát a jövő évi terveimről is.

Fehér tigris - készen

2010-12-27T12:26:00.003+01:00

Kb. két héttel ezelőtt a tigrisem is elkészült, csak nem volt időm/lusta voltam fényképezni. Nagyon gyorsan ment a vége felé, elég nagy részeket kellett egy színnel hímezni. Az elkészült kép nem igazán hasonlít az újságban megjelent képre, mérges is vagyok miatta, de így is tetszik azért. Szerintem egy jó keret kihangsúlyozza majd a képet. Meglátjuk:) Kereteztetni már csak jövőre készülök.

Atalie: Petit Coeur III.

2010-12-27T12:20:00.002+01:00

Egyetlen kézzel készített ajándékot ebben az évben anyunak készítettem. Tűpárnája még úgysem volt. Ezt az Atalie mintát még anyák napjára készítettem, a hímzés része meg is volt addigra, de az összeállítás karácsonyig váratott magára:) Mivel panamára hímeztem, nem valami szimmetrikus. Nem is a legszebb munkám, de azért szerintem jó lett. Sok tűt el lehet benne rejteni:)

Tofu 1 éves

2010-12-27T10:40:00.005+01:00

Vééégre vége ennek a karácsonynak is:) Na nem azért, jó volt nagyon, de kicsit hosszú ez az ünnep, jó volt már végre Pozsonyban lenni, mosni, pakolni, és végre nyuli is futkározhatott egy jót.

Tofu egyébként már egy éves! Valamikor december elején, úgy tizedike körül született. Nem tudom, miért akarjuk kutyának nevelni, de azért szülinapjára kapott tőlünk egy "kutyapárnát", mert szeret az erkélyajtó előtt pihenni, és ott nagyon hideg van. Egyelőre nem igazán fogta fel, hogy az a párna az övé, de azért néha belefekszik.

Itt még az első ismerkedés látszódik... Sokszor közvetlenül a párna mellé fekszik, hogy azért melegedjen is egy kicsit, de a párnára ritkán:)

Ez pedig itt a napi 10 órás elfoglaltsága:) Elnyúlunk, egy jó idő múlva elrohanunk kajálni, aztán visszafekszünk... Az egyik kép nekem nagyon tetszik, amikor a ruhaszárítóra feküdt, olyan, mintha be lenne rúgva...

2010-12-23T23:30:00.002+01:00

Minden kedves barátomnak Békés, Boldog Karácsonyt kívánok!!!

Fehér tigris (3)

2010-12-01T15:09:00.002+01:00

Azt el is felejtettem említeni, hogy azért elég sokat haladtam a tigrissel is, bár nem hímeztem egyfolytában. Csak ez amolyan haladós minta. Bár újat akarok, mást akarok, színeset akarok, és ki is nyomtattam a tündérkémet, a tigris mindig olyan csábítóan néz az újdonsült szemeivel a hímzőskosaramból, hogy muszáj őt hímeznem. Meg ehhez ugye a fonalak is össze vannak rakva:)

Ezt még meg kell mutatnom, Peti első négy x-e! A feketétől jobbra felfelé egy fordított L-betű barna színnel. Tessék ámulnibámulni, tökéletes x-ek:)

Ezmegaz

2010-12-01T14:23:00.013+01:00

Teljesen karácsonyi hangulatba kerültem ma... Szépen hull a hó (na jó, szakad), már letudták az első "Last Christmas"-t a rádióban, kinyitottam az első ablakot a garnstudios adventi naptáromon. Vettem egy jó vastag svájci sapit is magamnak. Még keresem az ezévi decemberi télies hangoskönyvet. Semmi sem jut az eszembe... De szétnézek még a MEK hangoskönyv szekciójában, hátha a Karácsonyi éneken kívül akad más is.

A hétvége egész jól telt, ráadásul plusz két nap szabit is kivettem, úgyis van még tíz nap szabim az ezévi 20-ból, januártól márciusig pedig megint nem mehetek majd szabira... Szombaton reggel fodrásznál jártam egy kis melírfrissítésre, aztán elmentünk az anyuval szavazni (polgármester-választások voltak). Este, egy kis izgalom után eljutottunk Győrbe is, a Harry Pottert néztük meg, mi mást:) Két héttel előre le voltak már foglalva a jegyek, az utolsó sorba, középre, tökéletes helyek. Indulás előtt jött rá a Peti, hogy véletlenül vasárnapra foglalt jegyeket:D Mivel jött az unokatesóm is, akinek hétfőn már sulija volt, gyorsan rendeltünk még aznapra jegyeket, úgyhogy az első sorban izgultuk végig Harry kalandjait. De a film nagyon tetszett, megérte megnézni az első sorból is! Anna felvette a HP-s karkötőjét, mert hogy azt állítólag muszáj:), film után pedig kölcsönadott két könyvet, a Bogárd Bárd meséit és a Ki kicsoda Harry Potter világában-t. Tegnap az utóbbit el is kezdtem olvasni, hát Bellatrixról nem tudtam meg semmi újat, de a Harrys hangulat, az tökéletes:)

Hétfőn csinosra sikáltam a mosógépet, kivettem, és fogkefével végigdörzsöltem a mosószer adagolóját, aztán fél liter ecettel elindítottam egy 95°C-os programot, a fogkefét pedig egy kecses mozdulattal visszatettem a pohárba (najó, nem is). Tegnap azt hittem, el is rontottam ezzel a gépet, mert amikor mostam, épp nem volt nyomás a vízvezetékekben (amiről persze nem tudtam előre), így egyfolytában hibát jelzett a gép. Olyan jó érzésem volt a sikálás után, végülis élveztem csinálni. Egyáltalán nem biztos, hogy én normális vagyok:)

Végre befejeztük a Lostot is, hát nem vagyok oda meg vissza a befejezésért... Valami nem ül, tele vagyok még mindig kérdőjelekkel. Azt hittem, valami oka is lesz annak, hogy összegyűjtik az embereket egy templomban, de nem...

Aztán a Dr. House 6. évada is lement... Meg a DVD-jeinket is rendszereztem végre, most már tudom, milyen filmjeink vannak, és hol keressem. A megnemnézetteket külön raktam egy dobozba, hát van benne vagy 25... Tegnap meg is néztem belőlük kettőt, az Időutazó feleségét és a Jane Austen magánéletét, nagy élmény volt mindkettő. Viszont rá kellett jönnöm, hogy a DVD lejátszónk leszolgálta az éveit nálunk, kénytelen voltam Xboxon keresztül videózni, na az is eltartott egy ideig, míg rájöttem, hogyan kell elindítani a filmet:)

Ezt majdnem kifelejtettem, pedig szuper film volt szintén: Ellenség a kapuknál.

Olvastam is rengeteget... De valahogy rossz érzéseim vannak... Egy olyan kétkötetes regényt vettem a kezembe, ami már az első kötet felétől nem érdekel, de valahogy nem tudom letenni. Olyan lelkiismeretfurdalás-félém van tőle... Nem bírok félbehagyni egy könyvet sem, ezt soha nem is tettem, csak az Egri csillagokkal (bár ötödszörre azért kiolvastam). Ebben az évben meg már ez lenne a harmadik könyv, nem tetszettünk egymásnak a Dorian Gray arcképével és a Gaudi-kulccsal sem. De erőt veszek magamon, és félbehagyom a mostanit. Egy millió jó könyv vár még rám, otthon is a könyvespolcomon van egy rakás. Ha tovább folytatom a könyvet, attól nem lesz jó érzésem, és nem lesz meg az olvasás élménye, nem igaz? Acch, hagytatok már félbe könyvet?

Adventi naptár

2010-12-01T08:55:00.002+01:00

Mint minden évben, most is újra lehet nyitogatni az ablakokat a Garnstudio oldalán:)))

Jane Austen: A mansfieldi kastély

2010-11-26T11:07:00.007+01:00

Ha egy romantikus könyvre vágyom, biztosan nem Danielle Steel vagy Rosemunde Pilcher regénye után nyúlok, hanem Jane Austent veszek a kezembe. Szeretem mindegyik történetét, bár néha jócskán idejétmúltak, néha bárgyúak, pár szereplő gondolkodásmódja egyszerűen idegesítő, de engem mégis leköt, pihentet, ellazít. Szeretem beleélni magam abba a korba, az édes semmittevés, olvasgatás, kézimunkázgatás, nagy séták, csodálatos bálok korába, amikor egy lány életcélja az volt, hogy minél gazdagabb férfihoz menjen feleségül, ha szerelmes, ha nem.
Sok helyen olvastam, hogy ez Austen leggyengébb regénye, de nekem mégis tetszett. Talán azért, mert a főszereplő nem az a csípősnyelvű, bátor lány, mint pl. Elisabeth Bennett, hanem félénk, visszahúzódó, kedves és előzékeny. Pont, mint én☺

Fanny Price-t tízéves korában elszakítják elszegényedett családjától, hogy gazdag rokonainál, édesanyja nővérénél nevelkedhessen. Fanny sosem felejti el, mekkora hálával tartozik rokonainak azért, hogy befogadták és nevelik, ezért előzékeny, segítőkész lánnyá cseperedik. A folytonos megaláztatást egyik nagynénje, Mrs. Norris részéről is csak azért tűri, mert tudja, alacsonyabb rendű a többieknél. Négy unokatestvére közül csak Edmund az, aki szeretettel fordul felé, segíti, védi a többiek gúnyolódásaitól. Mikor a lányok épp eladósorba kerülnek, a szomszédos parókiába beköltözik a Crawford testvérpár, Mary és Henry, akik teljesen felforgatják az unokatestvérek nyugalmas napjait. Heves érzelmeknek lehetünk hamarosan szem- és fültanúi, amiből csak Fanny marad ki, és ő az, aki átérzi ezeknek az érzelmeknek a hamisságát. Amikor végül Henry hirtelen "beleszeret", Fanny átlát rajta, majd kisebb-nagyobb sikerekkel próbál ellenállni a férfi tolakodó udvarlásának. Hiszen a szíve már rég az unokatestvéréé, aki sajnos Marybe szerelmes, Mary viszont rangján alulinak tartja hozzámenni egy lelkészhez... Ahogy Jane Austentól várhatjuk, az események lassan csörgedeznek, majd hirtelen, mintha megunta volna már a regény írását, beüt a katasztrófa, és végül a jó elnyeri méltó jutalmát, illetve a párját. Pl. jelen esetben a 600 oldalas könyvből 570 oldal "csörgedezik", az utolsó 30 oldalon pedig megtudhatjuk, mi lesz a szereplők sorsa. De én talán éppen ezért szeretem.

Fanny mellett még Lady Bertram volt a kedvencem, a kissé szenilis nagynéni, aki még egy délutáni rövidke sétától is ki tudott fáradni (bár nem emlékszem, hogy bármikor sétált volna), és napjai nagy részét a kanapén töltötte valami fontos kézimunkával. Ő volt az, akinek a nap minden egyes percében feltétlenül szüksége volt Fanny segítségére, jelenlétére. Így Fanny fontosnak érezhette magát, de végülis Lady Bertram annyira szerette Fannyt, hogy nem akart megválni tőle...

Nekem az új, fehér borítós könyv van meg ebből a regényből, és mivel a Meggyőző érvek és A klastrom titkát is magaménak tudhatom ebből a szériából, most már gyűjtőnek mondhatom magamat:) Csak az Értelem és érzelem a kakukktojás, de persze el nem cserélném semmiért. Remélem egyszer majd az egész sorozatot beszerezhetem.

A regényből film is készült, nemsokára azt is megnézem, állítólag jócskán átírták a történetet...

Itt pedig a klasszikus papír öltöztetős babákhoz találtam két Jane Austen regényhős ruhát.

Nyihahaaaa keretezve

2010-11-23T08:50:00.004+01:00

Tegnap majd két hét után végre visszakerült hozzánk az autónk, Peti szerint új seggel és pisilővel..., úgyhogy végre elmehettünk a keretezőhöz a képekért. Anyu két képét kereteztettem be, de nem akartam megbontani a csomagolást, ezért nem is fényképeztem le őket. Még jóval idő előtt elkészültek a Katalin-napi lovak is:) Nagyon egyszerű, sötétbarna keretet választottam paszpartu nélkül, élőben hihetetlenül jól néz ki.

Sajnos csak jövő hétvégén tudom átadni a képet, de örömmel tölt el a tudat, hogy jóval "termin" előtt elkészültem:)
Tegnap semmire sem jutottam a hímzéskényszerem megfejtésében, megelőzésében, igaz, nem is szedtem elő a kellékeimet:) Nektek mi az ellenszeretek olyan esetekre, ha unjátok az összes megkezdett munkát, de lelkiismeret-furdalásotok van újba kezdeni? Vagy nincs is lelkiismeret-furdalásotok?:)

Fehér tigris (2)

2010-11-22T13:32:00.003+01:00

Szóval Peti megkért, fejezzem be neki (egyszer) a tigrist. Ami elméletileg fehér, de egyelőre nem sok jelét látom, hogy halványodna a kép... Remélem azért a végeredmény szép lesz.
Elfogyott a szürke fonalam, úgyhogy ma kénytelen leszek valami újba kezdeni, a tündérbe vagy esetleg valami másba... Jó lenne egy kis váltás, kezdem úgy érezni, hogy laposodik a blogom, meg én sem élvezem már annyira a hímzést, mint régebben. Mintha csak kényszerből csinálnám, hogy végére érjek a dolgaimnak, aztán meg teljesen kifáradok a kényszerítésbe. Nem jó ez így...

Júliusban kezdtem el a tigrist, egy pár napot hímeztem, aztán félre is tettem. Utoljára itt tartottam vele:

Múlt héten elég sokat sikerült böknöm bele, mert azért haladós minta, de mivel épp az a fonalam hiányzik, amelyikből most sokat kéne hímeznem, kezdem elveszteni a fonalat:) Úgyhogy tényleg félre is teszem addig, amíg nem jutok el üzletbe. Egyébként ezt a képet még szombat reggel fényképeztem, azóta tegnap estig elég sokat sikerült haladnom vele. Hmm, ez a kép ezerszer jobban tetszik, mint az első sötétebb. Az igazság valahol a kettő között van, mint általában...:)

Butterfly Pillow (x+2)

2010-11-22T11:04:00.002+01:00

Múlt hétvégén, bár még nem sikerült teljesen behoznom magamat Született feleségek terén, azért megnéztem 10 részt a 6. évadból. Ezalatt lelkesen böködtem a lepkés párnámat, hátha elkészül egyszer. Azért volt némi sikerélményem, míg el nem fogyott a sötétzöld fonalam és a türelmem, valamint mert nem Alonso nyerte a világbajnokságot.

Itt viszont abba kellett hagynom, megígértem Petinek, hogy kihímzem a tigrisét.

Nyereményem

2010-11-22T09:26:00.003+01:00

Végre rámkacsintott Fortuna, és életemben másodszor (harmadszor?) sikerült nyernem valamit. De most nem is a nyerés maga foglalkoztat engem, hanem az, amit nyertem! Nagyon-nagyon örülök, hogy játszhattam Edittel, és végre egy olyan kalocsai terítő tulajdonosa lehetek, amin van mit hímezni:) Egy kicsit lelkiismeret-furdalásom van a többiekkel szemben, hiszen tudom, hogy semmi esélyem nincs ebben az évben kihímezni, de amúgy sem lenne most hova tennem, majd csak jövőre a saját lakásba (kopp-kopp, lekopogom). Azért hétvégén megkeresem otthon a hímzőkeretemet, és nekiállok a hímzésnek. Fonal az van:) Edit, még egyszer nagyon köszönöm!!!

Ja és a csomagban volt egy meglepi bónusz terítőcske is:)

Butterfly Pillow (x+1)

2010-11-12T13:38:00.004+01:00

Utoljára 2008. júliusában volt kezemben ez a kép, de most a színek utáni vágyódásom döntött, és újra előkotortam a hímzős dobozom mélyéről. 2,5 éve itt tartottam:

Mióta pedig befejeztem a lovakat, ennyit sikerült vele haladnom:

Szerintem elég sokat, és most a zöld és fekete részeket is folyamatosan hímeztem, hogy a végén ne maradjon megint hátra a sok unalmas öltés, és ne tegyem megint félre egy évtizedre... Élőben azért nem ilyen szemcsés a kép.

Tegnap végre sikerült elmennem a keretezőhöz is, elvittem a lovakat és anyu 2 képét. Először a lovaknak ugyanazt a paszpartut és keretet akartam választani, mint amilyen az újságban is volt (világos krémszínű paszpartu és hasonló színű keret), de a képhez illesztve nekem nem tetszett. Így maradt az egyszerű sötétbarna keret szorosan a képhez illesztve. Remélem, jó lesz az összhatás. Csütörtökön elméletileg már mehetek is érte.

Ma két hét óta először történt velem jó dolog, kaptam ajándékba egy pár kontaktlencsét egy hónapra, ami azért nagyon jó, hisz 3 hónapra 29 eurót fizetek. Tegnap pedig foglaltunk jegyet a HP 7/1-es részére november 27-ére:) Remélem már rendbejön minden, én hiszem, hogy a rossz napok után valami jónak is kell jönnie:))

Prága, 2010.10.22-24. (2)

2010-11-12T10:47:00.002+01:00

És akkor irány a legfőbb nevezetesség, a Károly-híd!!! Kilátás még messziről:

IV. Károly:A hídra vezető torony:
Kilátás a hídról:
És kilátás a hídon:)
Innen megintcsak keskeny utcákon jutottunk fel a prágai várhoz:

és a Szent-Vitus székesegyházhoz:Innen a libegőhöz akartunk menni, megkukkantani a labirintust, a csillagvizsgálót, de a jó kis dombramászás felénél rájöttünk, hogy hihetetlenül éhesek vagyunk, így nekiláttunk kielégíteni általános szükségletünket. Közben elsétáltunk még a Táncoló ház mellett, ami Frank Gehry építész munkája (kép a wikiről):

Délután egy kis pihenő után még egyszer kimentünk a városba, de már csak céltalanul bolyongtunk, bár nem is annyira céltalanul, helyjegyet mentünk venni a vonatállomásra.

Vasárnap Vyšehrad volt az úticél. Itt egy újabb gyönyörű templom, a Szent Péter és Pál templom, valamint egy sírkert található, benne olyan híres emberek sírjával, mint Bedřich Smetana, Antonín Dvořák, Karel Čapek, Alfons Mucha, Božena Němcová, valamint számunkra még sok ismert ember sírja... Csodálatos a sírkert, főleg így ősszel... Zizegő falevelek, gesztenye, szobrocskák, valamint egy kismókus:)

Sok időnk maradt még a vonat indulásáig, úgyhogy a vasútállomásig tartó hosszú utat gyalog tettük meg a Moldva folyó mentén. Sok-sok hattyút, sirályt láttunk. Volt itt még egy érdekes "műemlék", a keresztrefeszített Jézus volt megformálva cipőkből, de sehol sem találok róla képet az interneten. Nagyon érdekes volt...

És nem maradt más hátra, mint megebédelni és várni a vonatra, és újra megérkezni az "unalmas" Pozsonyba...

Prága, 2010.10.22-24. (1)

2010-11-12T09:16:00.008+01:00

Mivel október végén, november elején sok kellemetlen dolog történt velem, nem is dicsekedtem azzal, hogy még októberben egy hosszú hétvégét Prágában töltöttünk. A 6 éves évfordulónk volt az alkalom, ilyen régóta kell Petinek elviselnie engem:)

Vonattal mentünk, igaz, így egy kicsit meg volt kötve a kezünk, illetve az időnk, de ez volt az olcsóbb megoldás, és még a parkolással sem volt problémánk. 4-4,5 órát utaztunk Pozsonyból, de a vonatút kellemes volt (jobb, mint buszban nyomorogni), és szép tájakat láttunk. Egy kényelmes hotelben szálltunk meg, ami nem volt fényűző, de a célnak (alvás) éppen megfelelt:) Tiszta volt, nem volt se hideg, se meleg, és nem is volt messze a vasúttól és a városközponttól sem. A reggeli pedig a rómaival összehasonlíthatatlan volt! Míg Rómában minden reggel croissant vagy száraz kenyér volt, itt hihetetlen nagy volt a választék!

Erre a kirándulásra egyáltalán nem készültünk fel előre. Pénteken délben, miután megérkeztünk, vettünk magunknak egy kis turistatérképet, és nagyjából felkerestünk minden látnivalót. Igaz, templomokba és múzeumokba nem mentünk be (Rómában elég volt egy évre:)), de így is egy csomó új élménnyel lettünk gazdagabbak. Ami kimaradt, majd felkeressük később:) Kb. 30 km-t gyalogoltunk le a 3 nap alatt. Ragyogó időnk volt péntek-szombaton (de rettentő hideg), vasárnap beborult, de nem esett az eső.

Pénteken egy óra körül értünk be Prágába. Mindjárt találtunk magunknak egy jó helyet, Svet Kníh (Könyvek világa) a neve:) Akkor csak térképért mentünk, de később visszalátogattunk (és nem vettünk semmit). Ezután felkerestük a hotelt, majd egy kis pihenő után elindultunk éttermet keresni, majd megnézni a várost. Erre a napra már nem sok látnivalót terveztünk be, mert az utazás eléggé kifárasztott. Így is elég sokat kóboroltunk a belvárosban. Nem lepett meg, de az épületek szinte ugyanolyanok, mint Pozsonyban. Ugyanaz az építészeti stílus, formák, színek (és a villamosok is:)). Persze a látványosságok, templomok, várak mind egyediek. Nagyon tetszett, hogy az összes műemlék, szobor, épület kissé megfeketedett vagy megbarnult, ezáltal szépen kiemelkedett a többi épület közül.

Pénteken csatangolásaink során eljutottunk az Óvárosi városházához, ami Prága legmagasabb tornyával büszkélkedhet, 91 méter magasra nyúl. És Peti engem felráncigált a torony tetejére. Természetesen tériszonyom van. Azzal nem büszkélkednék, hogy tettem meg a felfelé vezető utat:) De a kilátás kárpótolt mindenért. (A pénteki képek nagyjából a wikipediáról)

Tovább csatangolva eljutottunk a Nemzeti Színház épületéhez, rikító, csicsás épület:)

Onnan pedig tovább mentünk a Václav térre, a sétáló utcára, ami a Nemzeti Múzeummal "végződik" (vagy kezdődik). Ide sajnos már nem jutottunk be, de majd legközelebb...

Másnap aztán nyakunkba vettük a várost. Megint a Václav téren kezdtük. Innen első utunk a Községházához (Obecni dum) vezetett:

Innen már saját képek következnek:

A kapun átjutva kacskaringós sétálóutcákon eljutottunk az Orlojig, ami kicsit csalódás volt, mert olyan apróka volt (de nagyon szép):

Egy épület az Orloj közelében:

Az Orljojtól szép kilátás nyílik a Tyn templomra (nem ez az egyetlen ilyen, hogy egy épület mögül kikukkant egy szépséges sötét épület). Már itthon tudtuk meg, hogy ebben a templomban van Tycho Brahe sírhelye:

Megnéztük, hol dolgoznak prágai kollegáim (míg mi egy eldugott kis utcácskán, addig ők a Károly-híd közelében, grrrrrr):

Edit karácsonyi játéka

2010-11-05T13:53:00.004+01:00

Ezt nem lehetett (megintcsak) kihagyni:) Edit egy nagyon szép terítőt ajánlott fel annak, aki szívesen kihímezné és hagy kommentet nála. Én már csak azért is jelentkeztem, mert sehol sem találok nekem tetsző laposöltéses előnyomott terítőket, pedig nagyon szeretnék már újra ilyet hímezni... (katt a képre)

Joanne Harris: Csokoládécipő

2010-11-04T15:27:00.008+01:00

Azt hiszem, ideje lenne megszüntetnem a könyves blogomat, tavaly novembertől nem írtam oda semmit. Itt folytatom tovább, amúgy is mindenféléről írok már, kreatívkodásról kevésbé. Legalábbis kevesebbet, mint szeretném. Sok könyvet elolvastam ez alatt az egy év alatt is, mármint magamhoz képest. Személy szerint képtelen vagyok 2-3 nap alatt kiolvasni egy-egy vastagabb könyvet, mint mások. Amúgy is csak a fürdőkádban szoktam olvasni, ott meg nem ülhetek órákat.

Utoljára Joanne Harris Csokoládécipőjét olvastam el - röpke 2 hónap alatt (ez egy új rekord:)) Nem azért, mert nehéz olvasmány volt, vagy nem tetszett, csak szerettem volna, ha minél tovább tart az érzés, a hangulat, ami körülvett olvasás közben. Igazi őszi-téli olvasmány, átlengi a hideg, a köd, eső és havazás. És ha elképzeltem, kint milyen hideg és zord az idő, bent a csokiboltban pedig meleg van, barátságos emberek vesznek körül, iszom a forró csokoládét... Mnyammm. Teljesen magával ragadott.
Az első részt még 2 éve karácsony előtt olvastam. A második rész már régóta a várólistámon volt, igazából meg akartam venni (most meg már tuti meg is veszem egyszer), de szembejött velem (szlovákul) a könyvtárban, és gyorsan kikölcsönöztem. A cselekmény 4 évvel a csokoládéfesztivál után játszódik. Vianne lányaival (mert közben megszületett Rosette, Roux lánya is) Párizs nyugodt részébe, Montmartre-ba költözik. Új, mágiamentes életet akar kezdeni más névvel, más életmóddal, hátha a Változás Szele most már békén hagyja őket és örökre letelepedhetnek. Anouknak nem tetszik a változás, hiányzik a régi életük, a lehelletnyi mágia, amivel megédesítették a napjaikat. Belül tiltakozik anyja fásultsága ellen. Az iskolában sem tud beilleszkedni társai közé. Rosette 4 éves kora ellenére kicsit hátramaradt a fejlődésben, még mindig nem beszél, és néha furcsa "Balesetek" történnek vele. Hirtelen felbukkan Zozie, akit befogadnak, segít a csokiboltban, és teljesen felforgatja az életüket, főleg Anoukét. Zozie ugyanis szintén "boszorkány", de Vianne "családi" mágiájával ellentétben ő egészen más varázslatokat használ, nem riad vissza semmitől. Anouknak természetesen tetszik a változás, és Vianne azon kapja magát, hogy Anouk már jobban vonzódik Zozie-hoz, mint hozzá. 2 hónap alatt fellendíti a csokoládéboltot, egy csomó törzsvendéget szerez, Anoukot pedig elkezdi tanítani a mágia fortélyaira. Anouk sorban változtatja meg a mágia segítségével barátai életét. Zozie-nak azomban hátsó szándékai vannak, ugyanis ő életeket gyűjt, és minden vágya megszerezni Vianne személyiségét, és Anoukot magának.

Kicsit nehezen indult be a cselekmény, de nagyon tetszett, hogy hármójuk naplójából épült fel a történet. Zozie sok mindent felderít Vianne múltjáról, ez egy kis pluszt adott nekem az első részhez is. Nekem nagyon tetszett a történet, olvassátok el!

Nyuli

2010-11-04T14:55:00.005+01:00

Kiscsaládunk legszebb tagja:))

Mostanában lefoglalta magának az egyik széket az íróasztalnál, mindig oda jár pihenni napközben. Onnan jó rálátása van arra, mi történik a kanapén. Na nem kell rosszra gondolni, apuci számítógépezik, anyuci hímez. Oda rohan elbújni akkor is, amikor felbúg a rettenthetetlen, gonosz porszívó. A napi fürdés nagy része is ott folyik. Az eredmény: kissé nyuliszőrös szék, még jó, hogy kettő van belőle:) Bár a másikra is átugrik néha, hogy közelebbről szemlélhessen minket. Kedvenc helyén készült ez a két kép is a napokban. A kis szégyenlősnyelveset egyszerűen imádom. Mindig megmosolygom.

Facebookon fent van szinte az egész élettörténete képekben, tegnap is átnéztük, milyen kis selymes szőrű gombóc volt, mostanra pedig nagyobbacska, oroszlánszőrű nyulira cseperedett a kis dög. De még mindig szeretjük.

Nyihahaaaa (5) - Készen:)

2010-11-02T12:23:00.003+01:00

Utolsó előtti kép ez itt a lovakról:) Végre elkészült a nagy mű, már csak mosni-vasalni-kereteztetni kell. Az anyaggal egyébként jól megbirkóztam, annyira foszlik, még a beszegés után is. Remélem a keretezők nem fejtik le az egészet:)

Olyan jó érzés volt tegnap este elpakolni a fonalakat, felírni mi fogyott el, az "elromlott" bobinákat kicserélni, és az új képhez előszedni a fonalakat... Mivel mintám kinyomtatva nem volt tegnap este, egy három évvel ezelőtt elkezdett hímzést folytattam, a lepkés párnámat. Jól néz ki a színkavalkád a fonalas dobozomban:) Most nem fogom folytatni az egy dolgot hímzek időszakot, a tigrissel fogom majd váltogatni, mikor mihez lesz kedvem.

Nyihahaaaa (4)

2010-10-20T12:15:00.003+02:00

Tudom, egy kicsit már unalmas, de elkészültem a másik lóval is. Már csak a háttér van hátra, de egy kicsit pihentetem, mert magammal szemben egy hónap előnyben vagyok:)

Színeket akarok!

2010-10-14T16:03:00.005+02:00

Lassan befejezem a lovakat. Úgy gondoltam, a következő hímzésem nem valaminek a befejezése lesz (pedig van még pár dolog a hímzősdobozomban), hanem valami új, valami színes:) Bogitól kaptam PIFre szép csillámos anyagot, arra szeretnék most böködni. Segítsetek, mi legyen az?

Talán egy kis orchidea?

Vagy Nora Corbett? Nem csillámosra, erre az anyagra valószínűleg nem férne...

Vagy netán Nimue? Bár ezek a képek is egy kicsit barnák...

Nyihahaaaa (3)

2010-10-14T14:37:00.002+02:00

Vegyesek az érzelmeim ezzel a képpel:) Egyszer nagyon szeretem, egyszer nagyon nem. Ez még a hétfői állás, azóta elég sokat sikerült böknöm bele. Nemsokára kész lesz:) Aztán akkor megyek és hímzek egy nagyonszíneset, barnamenteset. Ámen. Najó, most hogy megnéztem a képet, még szinte a fele hátra van...

Díj

2010-10-12T17:05:00.004+02:00

Egy nagyon régi restanciámat igyekszem most pótolni, ugyanis még szeptember 12-én kaptam Jucush-tól egy díjat, amit itt is nagyon köszönök! Jucushról egyébként annyit kell tudni, hogy teljesen véletlenül találtam a blogjára, és azóta sem bánom! Ha szeretitek a kosztümös, régi filmeket, drámákat, akkor muszáj megnéznetek a blogját, biztos ott is maradtok egy jó ideig:)

Namármost a díj lényege, hogy fel kell sorolnom a 10 legkedvesebb könyvemet. Hát ezen azóta is gondolkodom, lássuk meg lesz-e a 10:

1. Szilvási Lajos: Egymás szemében- Tamara és Attila naplófeljegyzései önmagukról, egymásról, kapcsolatukról, a világról. Szinte ugyanarról írnak, de mégis másról, a saját szemszögükből írják le az eseményeket, vele kapcsolatos érzelmeiket.

2. Szabó Magda: Abigél - nagynagy kedvenc, bármikor újraolvasom, megnézem a sorozatot, meghallgatom hangoskönyvben.

3. L.M.Montgomery: Anne sorozat - már a filmsorozatot is imádtam, hát még akkor a könyvsorozatban mennyi csínyt követett el a vörös ördög:)

4. L.M.Montgomery: A kék kastély - a lányról, aki a születésnapján megtudja, hogy szívbeteg, és már csak egy kis ideje van hátra. Élete gyökeresen megváltozik, olyan dolgokat csinál, amit soha sem mert volna megtenni, vagy nem engedték neki. Persze aztán a végén minden jóra fordul:)

5. Coelho: Veronika meg akar halni - a történet lényegében ugyanaz, mint A kék kastélynál, csak sok-sok életigazsággal megfűszerezve. Ez volt az első könyvem Coelhotól, azt hittem, végre megtaláltam az "ÍRÓ"-mat, de a többi könyve egyáltalán nem tetszett...

6. Julie Powell: Julie és Julia - tetszett benne az, ahogy Julie teljesen véghezvitte a célját, nem adta fel útközben, pedig nem lehetett könnyű az egész. Lehet én is belevágok egyszer, ha megtalálom az én szakácskönyvemet:) Nem hinném, hogy kényes, alapkajákhoz edzett gyomrunkat a francia konyha különlegességeivel, izébizékkel meg bigyómigyókkal kéne leterhelni... A filmet is megnéztem később, Meryl Streep nagyot alakított, bár nekem a filmről mindig a pár hónapos Tofu fog eszembe jutni, ahogy elaludt a kanapén, és addig forgolódott, míg leesett róla:) Vicces volt.

7. G.G.Márquez: Szerelem a kolera idején - az első könyvem tőle. Megindító, különleges, valóságos, ismerős...:(

8. Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója - ok, ponyva a köbön, de Bess annyira szerethető:) Aranyos, hogy mindig bajba jut a pénz miatt. Kicsit Bridget Jones-os.

9. Charles Dickens: Karácsonyi ének - unod a karácsonyi nótákat decemberben? Hallgass karácsonyi történeteket reggel a buszon! Bodrogi Gyula dörmögős hangja isteni volt hozzá. Nagyon meghozta nálam tavaly a karácsonyi hangulatot.

10. Szabó Magda: Pilátus - annyit sírtam rajta:( A lány felviszi özvegy édesanyját a nagyvárosba, aki nem találja a helyét az idegen világban.

Most, hogy átnéztem 4 éves olvasmányaimat, meglepődtem, hogy ebben az évben kimaradt Szabó Magda, és 2 éve egy Jane Austen-t sem olvastam el. Sebaj, ma délben megyek könyvtárba:) Valahogy a Csokoládécipővel nem haladok, muszáj olvasni valamit még mellette.
Jól emlékeztem, hogy egyszer már leírtam a 10 kedvenc könyvemet. Van, ami változott a listámon, de páran örök helyet foglaltak maguknak a szívemben.

Még valamit: ezt a blogot is olvasom egy ideje:) Hangoskönyv forever!!!

Nyihahaaaa (2)

2010-10-05T08:47:00.002+02:00

Egyelőre kitart a lelkesedésem a "csakegydolgothímzek" jegyében, csodálkozom is magamon. Csak az ég a tudhatója, hányszor kívántam már melegebb helyekre ezt a pejkót, hisz szinte szemenként váltogattam a színeket. Meg a barnából is egy kicsit elegem van már. Szombaton erőt vettem magamon, és pár x híján befejeztem az első lovat, és már a sötétebbikbe is beleböktem egy kicsit. Remélem az gyorsabban fog haladni, elég nagy pacákban vannak a színek. November 25-ére szeretném már bekereteztetni.

Ma reggel a buszon azon kaptam magam, hogy a szlovák himnuszt énekelgetem. Na nem mintha annyira tetszene... De legalább már nem kinderbuenos reklám:D

PIF 2010

2010-09-28T08:40:00.006+02:00

Mindenki megkapta már a PIF ajándékait tőlem, úgyhogy megmutathatom itt is, miket készítettem Mónikának, Katicának és Andinak. Igyekeztem mindenkinek ugyanazt, de személyre szabva készíteni. Nem akartam eredetileg két tűpárnát készíteni, de a kötött rózsás tököcskét nem hagyhattam ki.

Így készült (még a táborban) mindenkinek egy személyre szabott hímzett párnácska: Andinak Tralalás "A"-betűs, Katicának levendulás, Mónikának pedig cicás. Akkoriban még lila volt a blogjának a háttere, gondoltam szereti ezt a színt.

Egy-egy filc nyuszi kulcstartó, amit himbilimbiként is lehet használni (az enyém az üzenőfalon lóg). Katica az övét Tofunak nevezte el:)

Négykötőtüves tökösvirág, rózsákkal. Ilyen kötött virágot már tavaly készítettem, de most hozzáálmodtam ezeket a rózsákat, szerintem egész csini lett.

Könyvjelzők, mert Katica és Mónika egy igazi könyvmoly, Csandiról ezt nem állapítottam meg a blogja alapján, de használhatja hímzősújságba is. Mónikának természetesen cicás jár, Katicának kötögető birkás, nehogy a férje lenyúlja, Csandinak pedig birkákos:) Egyébként miatta vettem őket, mert egyszer írta, hogy szereti a birkákat, és amikor megláttam ezeket a könyvjelzőket, rögtön rá gondoltam.

Na és persze az elmaradhatatlan csoki-tea tömkeleg, és az ajándékhalom így nézett ki...

... a három ajándék együtt:... Mónika csomagja:
... Katica csomagja:
... Csandi csomagja:
Sok szeretettel!!!

Nyihahaaaa

2010-09-24T18:25:00.003+02:00

Mostanában ezeken a lovakon dolgozom. Kicsit unalmas a sok barna szín, de nem akarok másba is belefogni, mert akkor sohasem lesz kész november végére, ugyanis ajándékba lesz. Várom már, hogy a másik lónál tartsak, mert ennek a lónak a sörényénél 3 szemenként kell váltogatnom a színeket, a másik lónál szerencsére egész nagy pacákban vannak a színek.

Ez még a csütörtök délelőtti állás, azóta már elég sokat böktem bele, szalmaözvegy lévén...

Nyuszis kulcstartó

2010-09-21T09:20:00.005+02:00

Varrtam is egy keveset. Sajnos még nem a nyuszis takarót, eléggé ki is vagyok akadva miatta, hogy nem merek belekezdeni. Ezt a kulcstartót még augusztusban ütöttem össze, és persze nyuszi. Mert hát ugye Tofu:D Tofuról jut eszembe, tegnap délután postára adtam mindhárom PIF-ajándékot, és ha valakinek viszketne az orra a csomagoláskor, az azért van, mert bónuszként küldtem jó sok nyusziszőrt:) Remélem senki sem allergiás rá... Tofunál most ugyanis fazoncsere van. Alig várom, hogy vége legyen, aztán mehet minden megint mosásba:(

Az ötletet az 5letes oldalról koppintottam, annyit változtattam rajta, hogy a fülének és a szívecskének való részt nem vágtam ki az "alapból", hanem egyszerűen ráragasztottam textilragasztóval. Kevesebbet kellett vele pepecselnem:) De nekem így is nagyon tetszik.
A táborban rengeteg ilyen nyuszi készült. Elvittem a sablont magammal, hogy elkészítem magamnak a kreatív foglalkozáson belül. Sok csajszinak megtetszett, sőt még pár fiú is tűt ragadott. Ők viszont pelenkaöltéssel varrták össze a széleket, fércöltéssel sokkal szebb.

Játék Anitánál

2010-09-19T11:27:00.004+02:00

Ezt nem hagyhattam ki: játék Anitánál! De adtam magamnak egy ultimátumot, hogy addig nem jelentkezek, míg be nem fejezem a PIF ajándékokat. A játék lejárta előtt 6 nappal el is készültem a PIF-ekkel, hétfőn postázom őket, úgyhogy nyugodt lelkiismerettel (és persze a vesztesek nyugalmával) jelentkeztem is ide:

PIF-eseim, még annyi kérés, válasszatok: bordó, kék vagy zöld?

Spider web rose

2010-09-16T08:49:00.005+02:00

Nem eresztem most bő lére, csak megmutatom, hogy valamikor szeptember elején kipróbáltam a körszövést is. Nagyon egyszerű, és mutatós rózsa lesz belőle. Én "hallomásból" nagyjából magam jöttem rá a csínjára, de utánanéztem Mankánál, nagyon érthetően, képekkel illusztrálva mutatja meg, hogy is kell kört szőni.

Ezt a prototípust sajnos eldobtam, az összeállítás nagyon nem sikerült úgy, ahogy szerettem volna, de vannak még a szőtt körrel terveim, majd mutatom:)

Játék KicsiKatónál

2010-09-08T08:53:00.004+02:00

Elég ritkán jelentkezek játékokra, de ezt nem hagyhattam ki. KicsiKató egy-egy szépséges és nagy "szettet" ajándékoz két szerencsésnek, nekem a KÉK az igazi:) Katt a képre.

Tofu 9 hónapos...

2010-09-07T08:49:00.002+02:00

...lesz a héten. Pár kép a napi tevékenységéről, alvási szokásairól:)

Tegnap nagyon vicces volt, kimostam az ágytakarót, amin ugrálhat, és alig lehetett volna lekergetni az ágyról (anyu ne izgulj, ma kimosom az ágyneműt is:P). Valószínűleg melegedni akart, úgyhogy bebújt a kispárnám alá. Na igen, a sárga falat ott a háttérben ő rágicsálta meg...

Hummingbird Art (7) - Itt a vége

2010-09-07T08:41:00.004+02:00

Nem bírtam addig várni, míg kimosom és vasalom a képet, úgyhogy mutatom, igaz, kicsit gyűrötten... Nekem nagyon tetszik, alig várom, hogy elköltözzünk és kiakaszthassam:)) Bár a mai TV-internet számlától is dobtam egy hátast, meg a tegnapi autószerviztől is, úgyhogy a házvásárlás kicsit eltolódik... Na mindegy. Ezt böködtem végig a hétvégén:

Én okos fényképészzseni, gondoltam kihasználom a napsütést, hogy ne legyen sárga a kép a lámpafénytől, de gondolkodás nélkül a sárga ágyneműre tettem a képet. Mindegy. Van, akin nem lehet segíteni:D Majd később kicserélem egy szebb képre. Amit majd természetesen nem én fényképezek:)

Kötött patchwork takaró - reloaded

2010-09-06T11:22:00.005+02:00

UFO-im befejezésén dolgozgatok keményen. Egyrészt idegesít, hogy van, amit még 2008-ban kezdtem el, és még máig nincs befejezve, másrészt kell a hely. Bárminemű szekrényben vagy polcon. Úgyhogy szanálok mindent - újságokat, ruhákat, UFO-kat.

A hétvégén hősiesen küzdöttem a Hummingbirddel, és szerencsére én kerültem felül a harcban, olyannyira, hogy a Star Wars alatt még a gyűlöletes munkát, a beszegést is megcsináltam úgy, hogy észre sem vettem. Még franciacsomókat is hímeztem, amiket le akartam (véletlenül) hagyni. Már csak a mosás-vasalás van hátra, utána mutatom. Bekeretezve majd csak később lesz, először ki szeretném hímezni a (szerintem) párját, a Butterfly & Clematis-t is, amit már egyszer az anyunak elkészítettem karácsonyra. Meg amúgy sincs most hova felakasztani a képeket.

Van ugye a kockás takaróm, amit már 3 éve készítek, igaz ebben az évben egy darab kockát sem kötöttem. Először duplaágy méretűnek terveztem, de később rájöttem, hogy Peti úgysem használ pokrócokat, és egy sima IKEÁ-s méretű egyemberes pokrócba is jócskán bele lehet burkolózni. Tehát maradt a 180x120-as méret, amihez elég 150 négyzet, abból már 117 megvan. Az már nagyon kevéske négyzet, és egy négyzet nagyjából fél-egy óra alatt megvan, azaz már látni a fényt az alagút végén:) Nem akarom összevissza varrni a négyzeteket, úgyhogy készítettem most egy tervet - legalább a négyzetek elhelyezéséről, a színek még keveredhetnek majd, de az alap formáció ez lesz. Egyébként nem pont ilyenek a színek, csak ez volt Excelben:) A narancsárga eredetileg bézs színű, a kislibazöld pedig szép khaki színű. A fekete nem is tudom már, milyen, egy ezeréves sötét képről írtam össze a színeket, lehet az sötétszürke is:) Szóval ilyen lesz majd egyszer az én meleg pokrócom:

Peti MSN-en: Ezt a takaros képet gyártottad Excelben?:D (basszus, 2 órát gondolkodtam rajta!!!

Aktualitások

2010-08-31T11:11:00.003+02:00

Ma megint nem jutunk haza, most éppen bombát keresnek azon a helyen, ahol tegnap lövöldöztek. Hol élünk??? Költözök haza...

Update: Egy reklámrádió volt a dobozban, de akkor is, miért ijesztgetik a népet? Mit akarnak ezzel elérni??? Holnap ünnep van Szlovákiában, legszívesebben ki sem dugnám az orromat a lakásból, pedig valószínűleg muszáj lesz...

Tiszta Amerika...

2010-08-31T09:45:00.002+02:00

Szörnyű dolog, ami tegnap Pozsonyban, pontosabban a mi utcánkon és a fő utcán történt... Egy őrült, 50 év körüli férfi kivégzett egy 6 tagú családot, majd az utcára kifutva mindenre lövöldözni kezdett, ami élt vagy mozgott. Többek között a járókelőkre, az ablakból kinézőkre, autókra, gyerekekre... Végül magával is végzett. Szerencsére mi már abban az időben a biztonságos (?) irodáinkban ültünk, és onnan figyeltük az eseményeket. Az első hírek szerint az egész csak egy kis ijesztgetésnek tűnt, de ahogy nőtt az áldozatok száma, úgy nőtt bennem is a félelem. Sokáig nem lehetett tudni, mi történt, lövöldöznek-e még, hányan vannak az elkövetők... A városrész teljesen le volt zárva, az emberek még csak az ablakhoz sem mehettek. Azt hittem, ilyen csak Amerikában történhet meg, de tévedtem. Most már biztos, hogy a külföldiek nem fogják összekeverni Szlovákiát Szlovéniával...

Az eddigi jelentések szerint 8 halott és 15 sérült van, köztük egy 3 éves kisfiú is. Néha félek, na.

Hummingbird Art (6)

2010-08-28T13:21:00.003+02:00

Mivel anyu is elkezdte hímezni ezt a képet, és valószínűleg már le is hagyott, nekem is bele kellett húznom a hímzésbe. A hétvégén versenyt hímeztünk, de anyu mellett nem lehet hímezni, hisz ő hímzett kint a napon 40 fokos hőségben, utána folytatta a tévé előtt egész éjjelig. Én azért mást is szeretek csinálni közben:) De azért két hét alatt elkészült 3 virágom, és túl vagyok már a kép háromnegyedén. És kitartok amellett, hogy mást nem hímzek közben. Úgyhogy már alig várom a végét:)

2010.8.7.

2010-08-20T10:43:00.015+02:00

Szerintem Vatikánt senkinek sem kell bemutatni... A szombatot ott töltöttük egészen az indulásig. Nem okozott csalódást, viszont nekem a tér annyira kicsinek tűnt, nem értem, hogy férhet el rajta annyi ember:)

Ezt a részét is nagyon vártuk már a római utazásnak, főleg az Angyalok és démonok című film miatt. Legelső utunk az Angyalvárba vezetett. Ezért a várért annyi harc folyt a múltban, hogy a római polgárok már 1379-ben le akarták rombolni. Szerencsére csak a márványborítást tudták leküzdeni a falakról. Később a pápák nyári laknak használták. Ma katonai és művészeti múzeum látható benne, valamint a császárok egykori temetkező fülkéi, fegyvergyűjtemény, az Angyalvár történetének múzeuma, börtönök, ahol Giordano Bruno is raboskodott 5 évig, pápai dísztermek. A terasz fölött Szent Mihály arkangyal bronzszobra áll (lásd Angyalok és démonok:)

Mivel a bazilika előtt hatalmas sorok álltak, először a Vatikáni múzeumokba mentünk be. Megmondom őszintén, annyi festményt és szobrot és hasonlót láttunk már a héten, hogy a múzeumokat csak úgy átfutottuk, és csak annál álltunk meg, ami igazán érdekelt minket. Így is két órát töltöttünk bent. A múzeumokból egyenesen el lehetett jutni a Sixtusi kápolnába, ami szintén nagyon kicsinek tűnt nekem. Rengeteg ember préselődött be a keskeny, de hosszú terembe, úgyhogy szinte csak felfelé lehetett nézelődni, ott pedig ugye láthattuk Michelangelo Ádám teremtése című festményét.

A múzeumokból kiérve átmentünk a Szent Péter bazilikába, a világ legnagyobb templomába. A templom területe 15.160 négyzetméter! A kupolába Peti már nem jutott fel, rengeteg ember várt a pénztár előtt. Lementünk viszont a katakombákba, ahol a történelemből ismert pápák szarkofágjai találhatóak, köztük II. János Pál pápáé is... Az utolsó egy-másfél órát már a téren töltöttük, amit Bernini tervezett, hatalmas 4-soros oszlopsorok ölelik körül, középen egy egyiptomi obeliszkkel.

2010.8.6.

2010-08-20T10:26:00.008+02:00

Pénteken ismét Rómán kívülre vitt az utunk, méghozzá Tivoliba, ami egész Olaszország legszebb kirándulóhelyei közé tartozik. Itt két villát, a Villa Adriana-t és a Villa D'Este-t néztük meg.

A Villa Adriana több mint 70 hektárnyi területen épített paloták együttese, a legnagyobb római császári lakóhely. Hadrianus építtette 125 - 135 között. Most már eléggé romos a terület. Sajnos itt már nem fényképeztünk, de guglizzátok nyugodtan ki, milyen csodás hely!

A Villa D'Este parkja tele van szökőkutakkal, vízesésekkel és tavacskákkal. Egy bíboros álmodta meg ezt a varázskertet, török rabszolgákkal építtette, de sem ő, sem örököse nem érte már meg a kert befejezését. A 19. században Hohenlohe herceg-bíboros vásárolta meg, akinek Liszt Ferenc sokszor volt a vendége. Ezért található itt egy emléktábla is Liszt Ferenc emlékére.

Anyu megint alkotott...

2010-08-20T08:36:00.003+02:00

... és ezt a képet tegnap hoztam el a keretezőtől. Szerintem nagyon szép!

Anyunak igazi villámtűi vannak, azóta már majdnem elkészített még egy nagy képet, és ő is belekezdett a Hummingbirdbe, már hétfőn ott járt vele, ahol én... Szóval lemaradtam. De ugye aki nem tart bejárónőt, annak nincs ideje egyfolytában hímezni:P (anyu se tart, de jó vele húzni:)

Na mindegy, most hétvégén úgysem hagyom hímezni, aztán egyszer majdcsak behozom a lemaradásomat. Max nem viszem el addig bekereteztetni, amíg az enyém is kész nem lesz:)

Somebunny lassan-lassan elkészül

2010-08-20T08:30:00.004+02:00

Hogy valami kreatívkodás is legyen már a blogomon...:)

Tegnap vettem kétféle anyagot barátnőm babájának a takarójához. Végül nem "szőnyeg" lesz belőle, hanem csak takaró (sőt inkább ágynemű), mivel a baba kicsikét megnőtt:) Szerintem a szőnyegnek már nem sokáig vennék hasznát, és egy 120x115 cm-s takaró még sokáig jó lehet egy kisgyereknek. Reményeim szerint hétvégén össze is varrjuk az anyuval. Remélem, nem toljuk el:S

Nekem nagyon tetszenek azok a kis kutyusok a sötétebbik anyagon...

We are the world

2010-08-20T08:12:00.001+02:00

Annyira jó, hogy Jacko-t is bennehagyták...

Nyuszik

2010-08-19T10:13:00.002+02:00

Via ajánlásával. Egyszerűen imádom!!! (Katt a képre)

Róma 2010.8.5.

2010-08-17T08:19:00.009+02:00

Harmadik napunk Rómában nagyon gyorsan eltelt. A busz 30 kilométerre Rómától, Ostia Antica-ban tett ki minket. Ez régebben Róma kikötővárosa volt a Tevere folyó mellett. Krisztus előtt IV. században alapították. Először valószínűleg katonai kolónia volt, ami Rómát az esetleges vízi úton történő támadások ellen védte. Kr. e. 87-ben Marius földig rombolta, majd 67-ben a kalózok pusztításának esett áldozatául. A második pusztítás után újjáépült és Cicero jóvoltából falakkal vették körül. Augustus, Tiberius, Claudius, Traianus, és Hadrianus egyaránt szorgalmazta a város és a kikötő fejlesztését. Tiberius alatt épült fel az első Forum. A II. századra lakosainak száma elérte az 50000-et. A III. század után fokozatosan veszített jelentőségéből, majd 850 körül elnéptelenedett. Lakói az arab kalózok miatt áttelepültek Gregoriopolisba. Ma romterület, kitűnő állapotban megmaradt városa a turisták szemében Pompei riválisa. Még kifosztva is az antik élet illúzióját nyújtja a látogatóknak. Nagyszerű márvány emlékei nagy részétől a barokk építészek fosztották meg, akik az új római paloták építéséhez használták fel ezeket.
A bejárat után közvetlenül a Necropolis fogad minket szarkofágokkal és sírkamrákkal, a halottaknak emelt díszekkel. Utána következett csak maga a főutca. Az utcán végigsétálva megtalálhatjuk az ókor minden fontos épületét az egyszerű lakóházaktól kezdve a különböző templomokon, boltokon, állami épületeken és palotákon át a kocsmáig, színházig és fürdőkig. A romok között sétálva mozaikokat, szobrokat, kutakat láthatunk, melyek mind-mind a korabeli szokásokról mesélnek. Maga a környék zöld, hatalmas örökzöldek borítanak árnyékba egy-egy részt. Sajnos kevés fényképet készítettünk itt, de ízelítőnek felrakok párat.

Ostiában délután fél 4-ig maradtunk volna, de mivel a tengerpart annyira közel volt, hogy szinte érezni lehetett az illatát, páran meglógtunk. Azért végigfutottuk gyorsan a területet, de nem időztünk el minden épület előtt úgy, mint az idegenvezető és pár bajtársunk. Így is túl sok érdekességet láttunk... Tehát irány a tengerpart, ami csak 2 megállóra volt Ostiától metróval, onnan pedig csak egy kis buszútra. Ahogy kiszálltunk a buszról, egyből Salou, egy spanyolországi turistaváros jutott eszembe, ahol még alapsulis koromban nyaraltunk anyuékkal. Egy az egyben ugyanúgy nézett ki, mindenhol hotelek, panziók, éttermek. Bár én inkább az aktív időtöltés híve vagyok nyaralások alatt, mégis jó volt két órát csak úgy ülni a forró homokban, sétálni a parton, kagylókat gyűjteni és az embereket figyelni...

Délután még volt egy állomásunk Rómában, a San Sebastiano bazilikát és a katakombákat szerettük volna megnézni. Az ide vezető út eléggé kalandos (vagy unalmas a sok várakozástól?) volt. Busszal kellett felmenni a Via Appiáig. Rómában a buszmenetrendek nincsenek kitéve, csak az, hogy melyik busz milyen útvonalon megy. Vártunk már vagy 40 perce a buszra, amikor megkérdeztük a helyiektől, hogy ugyanmár mondják meg nekünk, mikor megy a buszunk. Ááá, azok akkor járnak, amikor jönnek... Ó, köszi... Végülis mire eljutottunk a bazilikához, a katakombák addigra már zárva voltak...
A bazilika Szent Sebestyénről van elnevezve, aki katona, de egyben hívő katolikus is volt, próbálta megtéríteni a bajtársait is. Sajnos a keresztényüldözésnek ő is áldozatául esett, egy karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Mikor úgy gondolták, hogy meghalt, otthagyták. Egy özvegy, Iréné házába fogadta a sebesültet, és addig ápolta, míg fel nem épült. Mikor Sebestyén újra megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mintha halálából támadt volna fel. A bazilikában megtalálható a nyilakkal megsebzett Sebestyén szobra.

Hummingbird Art (5)

2010-08-14T10:52:00.004+02:00

Mielőtt folytatnám a római utazás élményeinek a megírását, megmutatom, hogy azért kreatívkodok is néha... Most megint ráálltam arra, hogy egyszerre csak egy képet hímzek, úgyhogy elég jól haladtam a hummingbirddel ahhoz képest, hogy csak kb. két itthon töltött hét telt el az utolsó mutatása óta. Mivel hímzés közben kontúrozok, tegnap jó sokat sikerült beleböknöm, mert mindig azt mondogattam magamnak, hogy na még ezt a kis részt kihímzem, mielőtt kontúrozok.

Tehát a múltkori állás:
És a tegnapi:
Ma a PIF-eket akarom befejezni, már csak egy kis apróságot akarok készíteni, aztán jövő héten remélem küldöm is őket a szerencséseknek (?). Tegnap éjjel jó nagy vihar volt itt, de mára már jó idő van, remélem végre kijutunk biciklizni, ha Peti hazajön a táborból... De most kezd a Galaxis utikalauz stopposoknak, úgyhogy már itt sem vagyok. Páá!

Róma 2010.8.4.

2010-08-12T13:31:00.015+02:00

A. Basilica di San Paolo fuori le Mura. A fuori le Mura azt jelenti, a város falain kívül. Régebben akkora jelentősége volt ennek a bazilikának, hogy egyenesen össze volt kötve a Vatikánnal. Mivel a régi bazilika az összes műkincsével együtt elpusztult, egy teljesen új bazilikát építettek a helyébe, és arra törekedtek, hogy az minél ragyogóbb, pompásabb legyen. A boltozaton megszakítás nélkül az eddigi 265 pápa képmása fut végig, Benedek pápa a 265. Már csak 13 üres hely van a pápák számára.

B. Santa Scala. A hagyomány szerint az a márványlépcső, melyen Krisztust Pilátus elé vezették. A lépcső 28 fokát faburkolat borítja, a kristállyal fedett lyukak a padlón Krisztus vércseppjeinek helyét jelképezik. A hívők csak térden haladhatnak a lépcsőn, minden lépcsőfokon megállnak és bűnbocsánatért imádkoznak. (fent azok a fehér kendősök kék körrel a kedvenc németeim)

C. Basilica Lateranense. A reneszánsz korig a kereszténység főtemploma volt, még ma is a római püspök székesegyháza.

D. Clemente Basilica. Itt valamiért nem voltunk. Vagy nem emlékszem rá:) De képek sincsenek róla.

E. Basilica di San Pietro in Vincoli. Ez még nem a vatikáni Szent Péter-bazilika... Itt található Michalengalo Mózes-szobra is.

F. Santa Maria Maggiore. A hagyomány szerint építtetése helyét maga a Szűzanya határozta meg: egy gyermektelen, dúsgazdag házaspár templomot akart építtetni. Mária megjelent álmukban és kérte, hogy oda építsék, ahová a forró augusztusi éjszaka után másnap reggel hó esik. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott, s a templom felépült. Minden évben augusztus 5-én (a névnapomon:) ünnepséget tartanak, "havat" is szórnak, csak a havat rózsaszirmokkal helyettesítik. Sajnos sikerült éppen augusztus 4-én ott járnunk, másnap Rómán kívül voltunk, úgyhogy az ünnepségre nem jutottunk el.

G-J. Piazza Venezia, Foro Traiano, Piazza Campidoglio, Foro Romano. Az antik Róma központja. Most már csak romok találhatók itt, de érdekes belegondolni, találgatni, hogy egyes romoknak régen mi volt a céljuk, küldetésük. A város alapításakor a római dombokra költözött a lakosság, mert a lakott területek közötti tér eléggé mocsaras volt. Később a mocsarakat lecsapolták, és ide költöztették az állami élet legfontosabb intézményeit. Hossza kb. 220, szélessége 35-50 méter, kis mérete ellenére mégis rengeteg épület és műemlék állt itt.

+ Monumento Vittorio Emanuelle II. A fórum bejárata előtt található. Csodálatos fehér márvány épület. Itt található a haza oltára.

K. Colosseo. A legjobban a római út során a kolosszeumra vártam... Van egy szállóige, miszerint "Amíg a Colosseum áll, állni fog Róma, ha elpusztul, elpusztul Róma és a világ is" (Venerabilis), és valóban az örökkévalóság hangulata áradt számomra az épületből. A Colosseum majd 1900 éves már. Az amfiteátrum 50-70ezer ember befogadására volt képes. Alulról felfelé a státuszuk szerint ültek a nézők, a legalsó sorokban a leggazdagabbak, legbefolyásosabbak, a felső sorokban a szolgák és a nők. Az arénában gladiátori viadalokat, állatküzdelmeket és látványos színielőadásokat tartottak. A padló alatt bonyolult építmény húzódik, ide rejtették a trükk-gépeket, és az állatokat is. Még a kereszténység elismerése után is tartottak itt viadalokat, az utolsó halott egy szerzetes volt, akit a felbőszült nép vert agyon amiatt, mert a barbár szórakozásuk ellen prédikált. Ekkor tiltotta be Honorius császár a véres viadalokat (404-ben). És egy kép arról, hogy igenis, ott voltunk:D